A totyogókra is gondol az EU
A magyar gyerek viszont már saját bőrén tapasztalhatja az EU-tagság előnyeit. Magyarország tavaly decemberig kapott türelmi időt, hogy átalakítsa a játszótereket az EN 1176 és EN 1177 szabványoknak megfelelően. Ezt a szabványt 1999-ben vezették be az akkor még tizenöt tagú közösségben, és a legszigorúbbnak tartott német és brit előírást tették uniós normává. Ezek többek közt azt tartalmazzák, hogy a játszótereket körbe kell keríteni, és be kell tudni zárni éjszakára. A balesetveszélyes területeket (például a hinták vagy a mászókák alatti részt) rugalmas gumival kell borítani, és egy állványra csak két hintát lehet felszerelni (mert a harmadikat csak balesetveszélyes módon lehetne megközelíteni). Szabályozták a hinták, mászókák, libikókák magasságát, sőt azt is, hogy a csúszdák végére lassító szakaszt kell beépíteni.
Bár a gyerekek testi épsége mindenkinek fontos, a játszóterek átalakítása nem minden uniós tagállamban haladt előírásszerűen. Elsősorban azért, mert sokba kerül.
A cseh sajtó nem sokkal az ország EU-csatlakozása után attól volt hangos, hogy a Prága melletti Roztoky városkában Brüsszel betiltotta (!) az egyetlen játszóteret, amely szinte vadonatúj volt, ráadásul a szülők saját kezükkel építették. Volt rajta favár, csúszda, mászóka; a gyerekek imádták, így szinte sokkot kaptak, amikor egy napon csak a ledózerolt helyét találták. A városvezetés elhíresztelte, hogy mindezt az EU kívánta így, mivel a játszótér nem felelt meg a biztonsági előírásoknak... Utóbb persze kiderült, hogy Brüsszel nem ennyire szőrősszívű: több év türelmi időt ad a játszóterek átalakítására, igaz, amelyeknél ez nem lehetséges, azokat valóban be kell zárni. Az EU-szkeptikus városvezetés így akart unióellenes hangulatot kelteni, de a felháborodást látva gyorsan újjáépítette a játszóteret.
Hasonló eset történt Nagy-Britanniában is. A Brüsszel iránt hagyományosan bizalmatlan brit sajtó (a Daily Mail) néhány éve azt írta, hogy a mérleghinta mint olyan ellentétes az uniós előírásokkal. Holott csupán arról volt szó, hogy az úgynevezett európai standard (amely elvileg önkéntes vállalás, de a legtöbb EU-tagállam törvényt hozott a bevezetéséről) azt írta elő: milyen magasan lehet az ülőke, és hol legyenek a kapaszkodók, hogy sikerüljön megelőzni a játszótéri baleseteket.
Míg Nagy-Britannia és Németország kezdettől élen járt a játszóterek biztonságosabbá tétele terén, a spanyol fogyasztóvédelmi szervezet 2005-ben publikált tanulmánya riasztó hiányosságokra hívta fel a figyelmet az ibériai országban. A vizsgált madridi, barcelonai és sevillai játszóterek 45 százalékánál találtak problémákat. Azóta a spanyolok is belehúztak, ma már a madridi játszóterek mindegyike EU-konform. Más kérdés, hogy a csaknem 1200 játszótér átalakítására 2004 és 2007 között 12 millió eurót (3,3 milliárd forintot) költöttek.
Budapesten is szemmel látható a változás: a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő játszótereket sikerült tavaly decemberig felújítani, és egyetlen játszóteret sem kellett bezárni. Az átalakításokra 48 millió forintot költött a városvezetés saját költségvetéséből - tájékoztatta lapunkat a fővárosi önkormányzat sajtóirodája. Ám a vidéki és a kerületi kezelésű játszóterekről nincs adatuk, így könnyen elképzelhető, hogy ahol nem volt pénz az új - és olykor borsos árú - játékokra, az új burkolatra vagy a kerítésre, áldozatul estek játszóterek az EU-normáknak. Egy budai óvodában például arról panaszkodtak, hogy hiába szeretnének a gyerekek hintát, már az előírt, eséseket tompító gumiszőnyeg is 350 ezer forintba kerül.
Érdemes hozzátenni, hogy Budapesten sem mindenhol rózsás a helyzet, de erről nem az EU tehet. A minap felújított normafai játszótéren megvan ugyan a gumiszőnyeg a csúszda alatt, a fémeszközt viszont sikerült olyan helyre állítani, ahol napos időben már délelőtt tizenegykor tojásrántottát lehet sütögetni rajta. Na ja, a tájolásról még nincs uniós előírás, de gondolkodni azért szabad.
