A beharangozott sztár Oskar Lafontaine volt a Baloldal berlini kongresszusán, a legtöbb tapsot és a legnagyobb ovációt mégis Gregor Gysi, a demokratikus szocializmust hirdető német párt harmadik embere kapta. - Itt az ideje, hogy véget vessünk a belső ideológiai háborúknak és végre a választókkal foglalkozzunk - hangoztatta Gysi.

Míg a keleti PDS és a nyugati WASG egyesüléséből 2007 júniusában született Baloldal jó egy évvel ezelőtt a CDU/CSU és az SPD mögött a harmadik politikai erőnek számított Németországban, a gazdasági válság sokak meglepetésére alaposan átrendezte a viszonyokat. A neoliberálishoz közeli gazdaságpolitikát hirdető szabad demokraták előretörtek, a Baloldal viszont képtelen volt növelni szimpatizánsai táborát. Ebbe belejátszik az is, az exportra épülő német gazdaságot érzékenyen érintő válság ellenére a munkanélküliség egyelőre nem ugrott meg drasztikusan, miután teljes ágazatok - például az autóipar - államilag támogatott rövidített munkaidővel igyekszik átvészelni a krízist.

A Baloldal számára az európai választás is csalódást hozott: mindössze 7,5 százalékot szereztek, pedig Lafontaine pártelnök legalább tízszázalékos eredményt várt. A szeptember végi Bundestag-választáson ismét minimum tíz százalék a cél. Igaz, előtte még van egy komoly erőpróba: a 65 éves Lafontaine jó két hónap múlva szűkebb hazájában, a Saar-vidéken indul pártja listavezetőjeként a tartományi választáson. (Itt tartományi kormányfő volt 1985-1998 között, igaz, akkor még az SPD színeiben.)

A szeptember végi Bundestag-választásra elfogadott program az eddig egymással hadakozó szárnyak, a kormányzásra nyitott "pragmatikus reformerek" és a "kemény vonalas" radikálisok közötti kompromisszumokat tükrözi. A Baloldal a Merkel-kormány eddig hozott válságkezelő intézkedésein túlmenően további 200 milliárd euró értékben sürget állami beruházási programokat, ezek révén kétmillió állást hoznának létre a közszolgáltatásokban, így az egészségügyben és az oktatásban.

A szükséges forrásokat a nagy magánvagyonokra és a tőzsdei műveletekre kivetett adókból, illetve a jelenleg 45 százalékkal legmagasabb jövedelemadó-sáv 53 százalékosra való emeléséből finanszíroznák. További pont a minden ágazatra kiterjedő tízeurós minimális órabér bevezetése. Ezt különösen a Baloldal keletnémet részéről sürgetik, mivel a volt NDK-ban még mindig alacsonyabbak a bérek, mint az egykori NSZK-ban - igaz, a kelet változatlanul a nyugati gazdasági teljesítmény mindössze 75 százalékát képes teljesíteni.