A kellemes nyári napokat csak a Helsinkit ellepő orosz futballszurkolók zsivaja zavarta meg. A finnekkel játszott világbajnoki selejtezőn az oroszok 3:0-ra lemosták a hazaiakat. A másnap az Oroszországgal való együttműködés lehetőségeiről rendezett konferencia már jóval komolyabb tétekről szólt - az indulatokat felváltotta a rideg számítás és elemzés.

Alexander Stubb finn külügyminiszter nyitóbeszédében elmondta: az EU és Oroszország sok hasznot hozhat egymásnak, de Moszkvának nem ellenfélként kellene tekintenie Brüsszelre. "Az olajárak zuhanása miatt az orosz gazdasági csodának vége, Moszkvának pedig nem sikerült ezalatt a nyolc év alatt kellően modernizálnia a gazdaságát." Stubb azért hozzátette, hogy az uniónak is rugalmasabban kellene alakítania a kapcsolatait Oroszországgal, hiszen az egymásrautaltság adott. A finnek ezt hosszú évtizedeken át példamutató módon kezelték.

A szovjet-finn háború hetvenedik évfordulóján látogatott el Vlagyimir Putyin Helsinkibe, és tárgyalt finn kollégájával, Matti Vanhanennel. A találkozót nem éppen kellemes hangulatú sajtótájékoztató követte. A hűvös hangnem oka, hogy Vanhanen - aki aggódik a finn faipar miatt - nem tudta elérni Putyinnál, hogy csökkentsék az exportdíjakat. A tárgyalások másik ütközőpontja az Északi áramlat gázvezeték projektje volt. Vagyis lett volna, de a finn vezetők elzárkóztak a válaszoktól. Az észak-európai ország egyike azon államoknak, amelyek gazdasági zónáján át kellene haladnia az orosz-német tengeri gázvezetéknek. Az egyeztetést télig elhalasztották, így Putyin üres kézzel távozott.

Finnországban lehet nemet mondani egy nagyhatalomnak, ha az élet - és a politika, no meg a közvélemény - úgy kívánja. A szomorú történelmi tanulságok boncolgatása helyett megtanulták az együttélés szabályait, és ezeket a mai napig alkalmazzák. Mindez a konferencián is szóba került. Az Oxfordi Egyetem, a Columbia Egyetem és más neves intézmények előadói hangsúlyozták, hogy sok ország elemezhetné a finnek oroszokkal kiépített kapcsolatrendszerét és annak működését.

Alkalmam volt összehasonlítani a szakértők véleményét egy gyakorló politikus felfogásával. A szélsőségek európai térnyerésére próbált magyarázatot adni a helsinki parlament kávézójában Timo Soini, az Igazi Finnek pártjának vezetője, aki a legtöbb szavazatot kapta a finnországi EP-választásokon. Finnországban személyekre voksolnak, nem pedig listákra.

Sokan teszik fel a kérdést, hogy egy, az EU-t kritizáló politikus mit keres az Európai Parlamentben. A Jobbikkal valószínűleg egy frakcióban helyet foglaló Soini erre így reagál: "Felismertem, hogy az unió, amelynek szerintem semmi értelme, létezik. Tizennégy év kritizálás után most kimegyek, és megnézem, mi történik arrafelé. Nem akarom megváltoztatni a rendszert, előbb szeretném megérteni, hogyan működik. Szeretném megvédeni a nemzeti érdekeinket."

Helsinki, 2009. június