A legnagyobb feladatnak a gazdaság beindítását tartja. - Ha ez a terület fejlődik, akkor a társadalom más részei is. És Koszovó a nemzetközi közösségnek is meg tudja mutatni, hogy életképes ország - mondta az egykori diplomata. Az Ahtisaari-tervként ismert koszovói rendezési tervnek számtalan eleme megtalálható az egy éve hatályba lépett koszovói alkotmányban.

Martti Ahtisaari

A volt diplomata ma az általa alapított, helsinki és brüszszeli székhelyű Krízismenedzselő Intézet (CMI) tanácsának elnöke. A CMI a kevés nem kormányzati, diplomáciával foglalkozó szervezet egyike, amely konfliktusok megoldásában segít, ha a felek igénylik. A CMI legnagyobb sikerének Ahtisaari azt tartja, amikor Indonéziában sikerrel közvetített a kormány és az Aceh tartomány elszakadásáért küzdő felkelők között. - Az újonnan megválasztott miniszterelnök békét akart, de nem akarta az ENSZ-t segítségül hívni, mert belső konfliktusnak tartotta a felkelést. Ekkor felhívtak, hogy közvetítenék-e - mondja Ahtisaari. Szerinte a legnagyobb előnyük a privát diplomáciai szervezeteknek a rugalmasság, és hogy csak annak a két félnek tartoznak felelősséggel, akik között közvetítenek. Bevallja, hogy az is segített Indonéziában: bármikor felhívhatta Kofi Annan akkori ENSZ-főtitkárt vagy Javier Solanát, az EU külpolitikai főképviselőjét.

Ahtisaari - aki tegnap Budapesten, a Közép-európai Egyetem diplomaosztóján Soros Györgytől vehette át a Nyílt Társadalom-díjat - hozzátette: a regionális szervezetek, mint az EU, az Afrikai Unió vagy a délkelet-ázsiai országokat tömörítő ASEAN, egyre biztosabb kézzel kezelik a konfliktusokat. Ha ők nem járnak sikerrel, akkor kell az ENSZ-nek közbelépnie. De nem mindig: az iráni választások után kirobbant tiltakozásokról úgy gondolja, hogy azt az országnak magának kell megoldania.

Barack Obama amerikai elnöknek az iszlám világ felé tett gesztusait és az izraeli-palesztin konfliktus megoldására tett erőfeszítéseit Ahtisaari üdvözli. - Remélem, Európa az amerikai kormány mellé áll majd ebben a kérdésben - mondta.