Moszkva leváltaná a dollárt
Az Obama-kormány várhatóan ma teszi közzé az átfogó pénzügyi szabályozási reformcsomag elemeit, amelyekről az új elnök hivatalba lépése óta folyt a vita. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb, korrigált jelentésében a korábbinál valamivel derűlátóbban úgy vélekedik, hogy noha az amerikai gazdaság az idén mintegy 2,5 százalékkal csökken, a kormány élénkítő - összességében 787 milliárd dolláros - csomagjának köszönhetően a jövő év közepére kilábol a válságból.
Timothy Geithner pénzügyminiszter és Lawrence Summers, a Fehér Ház nemzetgazdasági tanácsának vezetője a hétfői The Washington Postban arra a következtetésre jutott, hogy az amerikai gazdaságnak új pénzügyi alapozásra, új szabályozási rendszerre van szüksége - jelentette az MTI. A cikkben elismerték: Amerika a legsúlyosabb pénzügyi válságot élte át az utóbbi két évben a 30-as évekbeli "nagy depresszió" óta, s ehhez jelentős részben járult hozzá, hogy a pénzügyi felügyelet és szabályozás nem követte a pénzügyi szektor újításainak sebességét.
Ennek megfelelően várható, hogy megszigorítják a legnagyobb és egymással összefonódó pénzintézetek tőketartalékolási és likviditási követelményeit. Ezek az intézetek a központi bank, a Federal Reserve megerősített felügyelete alá kerülnek. A kormány pedig létrehoz egy szabályozási tanácsot, amelynek széles körű koordinálási jogköre lesz az egész pénzügyi rendszerben, ami korábban elképzelhetetlen volt az amerikai szabadpiaci modellben.
Közben Genfben, az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetében (ILO) Nicolas Sarkozy francia elnök a pénzügyi szektornál jóval szélesebb körű szabályozási reformot kezdeményezett. Szerinte immár nem fogadható el, hogy a gazdaságban "a kínálat és a kereslet törvénye" legyen egyedül a vezérlő elv. Mint mondta: Két globalizációs modell fut párhuzamosan, az egyik amelyik a versenyképességet részesíti előnyben bármi áron, szociális konfliktusokat szülve, a másik pedig, amely az együttműködésen és a szociális párbeszéden alapul.
Sarkozy gyakorlatilag azt kezdeményezte, hogy egy nemzetközi szabályozás keretében vegyék figyelembe a az ILO és az Egészségügyi Világszervezet (WHO), tehát a munka- és környezetvédelmi követelményeket is. Kérdéses, hogy az olcsó munkaerőt versenyelőnyként élvező Kína vagy India - egyetértene ezzel. Talán ezért is magyarázkodott Sarkozy, hogy nem a gazdag országok standardjait akarja rákényszeríteni a szegényebb államokra, hanem mindenki számára elfogadható közös szabályokat javasol.
A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kedden Jekatyerinburgban befejezett ülésének résztvevői maguk is új gazdasági világrend kialakításáról szóltak, ám ezt az USA befolyásának csökkentésével, a dollár szerepének visszaszorításával képzelik el - jelentette Nyilas Gergely moszkvai tudósítónk. Az Oroszországot, Kínát, Kirgizisztánt, Kazahsztánt, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt tömörítő SCO találkozóján részt vettek a megfigyelő státuszban lévő Afganisztán, Pakisztán és India vezetői, valamint a teheráni zavargások miatt kedden érkezett Mahmud Ahmadinezsad iráni elnök is.
- A nemzetközi valutarendszer megerősítése nem épülhet kizárólag a dollárra - jelentette ki Dmitrij Medvegyev. Az orosz elnök szerint szükség van újabb valuták bevonására a nemzetközi elszámolásokhoz. Felvetette az SCO államai között egy új fizetőeszköz létrehozását, az euró elődjéhez, az ECU-höz hasonlóan, elismerve, hogy az hosszú folyamat lesz. Addig is nagyobb súlyt kaphatnának regionális szinten bizonyos fizetőeszközök, többek között a rubel és a kínai jüan. A résztvevők szerint szükség van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) struktúrájának átalakítására is, mert nem áll összhangban a gazdasági realitásokkal az Egyesült Államok vétójoga és Kína gazdasági súlyánál jóval alacsonyabb befolyása a szervezetre.
A dollár visszaszorításának a terve azonban a gyakorlatban sem Moszkvának, sem Pekingnek nem áll érdekében, tekintve, hogy megtakarításaik jelentős része amerikai kötvényekben fekszik. A realitást tükrözte az is, hogy a kínai elnök az SCO-tagok infrastrukturális fejlesztési programjaira tízmilliárd dolláros hitelt ajánlott fel.
A sanghaji csoport ülését a Jekatyerinburgban Brazília, Oroszország, India és Kína vezetőinek találkozója követte: Medvegyev orosz, Hu Jintao kínai, Lula da Silva brazil államfő és Manmohan Szingh indiai kormányfő szintén a világgazdasági krízis következményeit vitatta meg.
