A majd 70 milliós iráni társadalom két táborra szakadt. Egyik oldalon a Mahmud Ahmadinezsadot támogatók, a másikon a Mir Hoszein Muszavira szavazók állnak. A konzervatívok és reformisták más szóval.

A három napja tartó zavargások bizonyítják, a végeredménnyel nincs kibékülve az iráni társadalom egyik fele. Nem csupán a fiatalok tüntetnek, dobálnak köveket, emelnek barikádokat. Szinte valamennyi korosztályban sokan állnak mellettük. Vonaton utazva tapasztaltam, hogy a középkorúak és az idősebbek körében is igen sokan ellenzik a jelenlegi vezetés irányvonalát. Ők csak legyintenek és mosolyognak az eseményeken, addig a fiatalok tettrekészségében nincs hiány. A vasárnapi tüntetéseken már azt kiabálták: "Hová lettek a szavazataink!?"

Muszavi hivatalos beadványt nyújtott be a hatóságokhoz, a választási csalások miatt a szavazás érvénytelenítését követelte. Beadványát a legfőbb vezető, Ali Hamenei ajatollah elutasította, mégis újabb lendületet adtak a tüntetéseknek. Hívei, már a "Halál a diktátorra!" jelszóval tüntetnek. Mindez kísértetiesen az 1979-es eseményeket idézi. Akkor a sahellenes mozgalmak működtek hasonlóan. A Muszavi szócsövének számító "Zöld Szó" című napilapot hétfőn betiltották.

Jóllehet a teheráni belügyminisztérium betiltott Muszavi melletti minden tüntetést, az ellenzéki politikus mintegy ezer híve gyűlt öszsze, majd vonult fel egyre nagyobb számban az iráni főváros központjában hétfő délután. A francia és a német hírügynökség is több százezresre tette a tömeget. A megmozdulást figyelemmel kísérő két iráni rendőr ennél is nagyobbra, egyikük legalább 1,5 milliósra, a másik pedig kétmilliósra becsülte a felvonulók számát a francia hírügynökségnek nyilatkozva. A tüntetők az Azadi sugárúton, az iráni sah rendszerét megdöntő 1979-es iszlám forradalom alatti tiltakozások egyik fő helyszínén vonultak fel. Közben Muszavi fényképét tartották a magasba, és a "Muszavi, veled vagyunk", "Az irániak inkább meghalnak, mintsem megalázkodjanak" és "Halál a diktátorra" jelszavakat skandálták.

Több szemtanú is beszámolt arról a hírügynökségeknek, hogy az Ahmadinezsad hívének számító Baszidzs milicia emberei megtámadták Muszavi híveit, belelőttek a tömegbe és legalább egy ember meghalt.

A belügyi tárca később közölte: Muszavit terheli a felelősség annak minden következményéért, ha hívei folytatják az engedély nélküli megmozdulást.

Muszavi az eredményeket szintén vitató másik ellenzéki jelölttel, Mehdi Karubival az oldalán egy autóban szintén feltűnt a felvonuló tömegben, járművüket biztonsági őrök kísérték. Muszavi (új választás lehetőségére célozva) hangosbeszélőn közölte a tömeggel, hogy kész egy újabb elnökválasztáson megméretni magát.

Új elnökválasztás mellett foglalt állást a reformer szellemiségűnek tartott Mohammed Khatemi volt iráni elnök is - közölte Khatemi fivére. Mohammed Reza Khatemi elmondta: a volt elnök továbbra is ellenzi Ahmadinezsad újraválasztását, s csatlakozni kíván a Muszavi-párti tüntetőkhöz. Maga Khatemi közleményében viszont nyugalomra és arra szólította fel a tüntetőket: gondoskodjanak arról, hogy tiltakozó akcióik ne lépjék túl a törvényes kereteket.

Az iráni társadalom kettészakadt

Iránban sokaknak vonzó Ahmadinezsad politikája. Egy konzervatív szavazó mondta nekem: Valósággá vált az iráni urándúsítás, s igazi regionális szereplővé váltunk az elmúlt négy esztendőben!" De őt támogatják a leginkább elesettek és szegényebb, főleg vidéken élő rétegek is. Egyik híve azt mondta: "Az elnök őszinte és becsületes ember, aki rettentő sokat tett a szegényekért! Természetes, hogy a korrupt elitekkel szemben őt támogatom." Az igencsak nacionalista iráni társadalomban tehát sokan vannak, akiknek tetszik az Ahmadinezsad irányvonala, amelyet úgy tűnik, hogy a politikai háttérintézmények is támogatnak.

A hatalom szintjén a mérsékeltebb konzervatívok a keményvonalasokkal csatáznak. Ahmadinezsad a korrupciós ügyeket zászlajára tűzve ugyan támogatást szerezhet a szegényebb rétegekben, de ezáltal a politikai eliten belül komoly ellenségeket talál. Így összeütközésbe kerülhet a nagy hatalmú Hasemi Rafszandzsanival, aki többek között a Szakértők Gyűlésének (Ez a testület választja a legfőbb vezetőt!) és a Célszerűségi Tanácsnak (Amely az Őrök Tanácsa és a törvényhozás közötti vitákban közvetít) is meghatározó szereplője. A választás pedig sokak szerint nem másról, mint a régi és az új elitek összecsapásáról szólt! (A. G.)

Washingtoni illetékesek az elmúlt napokban hangsúlyozták, hogy az USA figyelemmel kíséri a helyzetet - írja washingtoni tudósítónk. A Fehér Ház döntött arról, hogy a tárgyalások folytatódnak, és Amerika érdekei változatlanok: Irán hagyjon fel atomprogramjával, illetve a terrorizmus támogatásával. Ezzel együtt a korábbinál is nagyobb nyomás helyeződik Obamára - otthon elsősorban a republikánusok, külföldön főleg Izrael részéről. Mitt Romney volt republikánus kormányzó, lehetséges 2012-es elnökaspiráns úgy fogalmazott: az elnöknek élesen el kellene ítélnie a teheráni fejleményeket. - Nagyon világosan látszik: nem válik be (Obama) politikája, aki körbejárja a világot, hogy elnézést kérjen Amerika tetteiért - mondta. A konzervatív The Wall Street Journal hétfői vezércikke kongresszusi szankciókat sürget például az Iránnal energiaüzletbe bocsátkozó amerikai vállalatokkal szemben. Szilvan Salom izraeli kormányfőhelyettes leszögezte, az eredmény megmutatja, hogy kemény fellépésre van szükség, és az "arcon csapta" azokat, akik hittek benne: Irán kész az őszinte párbeszédre a szabad világgal.

Vizsgálatot rendelt el a múlt heti elnökválasztással kapcsolatos viszszaélések ügyében Ali Hamenei ajatolláh legfőbb iráni vezető - közölte az iráni állami televízió. A híradás szerint Hamenei egyúttal arra szólította fel Mir Hoszein Muszavi ellenzéki elnökjelöltet, hogy "törvényes úton" folytassa tiltakozását a választási eredmények ellen.

Hatalmas tömeg vonult fel tegnap az iráni főváros Azadi sugárútján Fo