A tegnap közzétett elvi megállapodás értelmében az Egyesült Államok kötelezi magát arra, hogy a befogadó ország rendelkezésére bocsát a volt foglyokkal kapcsolatos minden szükséges információt, beleértve a titkosszolgálati úton nyert értesüléseket is. Emellett Washington arra is kész, hogy egyes esetekben magára vállalja az érintett életkörülményeinek biztosításához kötődő költségek egy részét.

Információink szerint Magyarországon kettő-négy személy befogadásának a lehetősége merült fel. - Azt kérjük Magyarországtól, hogy a foglyokat menekültekként kezeljék, hiszen olyanokról van szó, akikkel szemben már lezárult az eljárás, és nem jelentenek veszélyt többé - mondta lapunk kérdésére Jan Krc, az amerikai nagykövetség szóvivője. Ennek ellenére nem tudni, hogy az egykori foglyok menekült, befogadotti vagy oltalmazotti státust kapnak-e, ezek ugyanis különböző jogokat biztosítanak számukra.

Csütörtökön hazánkban tárgyal a témáról Daniel Fried, az amerikai kormány guantánamói különmegbízottja, aki európai körútja egyik állomásaként érkezik Budapestre. - Friedet Szabó Vilmos államtitkár és Várkonyi László szakállamtitkár fogadja a Külügyminisztérium részéről - mondta lapunknak Mátrai Zsuzsa. A minisztérium szóvivője megerősítette, hogy a minisztérium álláspontja változatlan. Azaz elvi támogatás született Barack Obama amerikai elnöknek a támaszponton található fogolybörtön bezárásáról született döntéséhez, de elkötelezettséget nem vállaltunk guantánamói foglyok befogadására, ugyanakkor nyitottak vagyunk. - Meg kell vizsgálni a konkrét kérés teljesíthetőségét, egyeztetni kell a magyar érdekek és a szövetségesi elkötelezettségünk között - fejtette ki a szóvivő. Mint mondta: "megvárjuk, mit mond a különmegbízott". Arról, hogy Magyarország befogad-e Guantánamóról szabadult foglyokat, a kormány dönt.

- Az MSZP támogatja a guantánamói foglyok befogadását, ez azonban nem jelenthet biztonsági kockázatot Magyarország számára - mondta Kozma József, a parlament külügyi bizottságának szocialista alelnöke hétfőn az MTI-nek. - Az MSZP mindig is azt hangoztatta, hogy a guantánamói fogolytábor bezárása egy fontos emberjogi kérdés megoldását jelenti - mondta Kozma, aki hangsúlyozta: bármit, ami terrorkockázatot jelent, nagyon alaposan meg kell vizsgálni.

Mivel vannak olyan országok, amelyek tagjai a schengeni övezetnek, azonban nem fogadnak be guantánamói foglyokat, az Európai Unió tagországai úgy döntöttek, olyan intézkedéseket is hozhatnak, amelyek korlátozzák az érkezők mozgási szabadságát - tudatta az MTI. Nagy Boldizsár, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa szerint ez úgy lehetséges, ha az egykori foglyok vízumát a befogadó ország területére korlátozzák. - Bármilyen korlátozás, amely rájuk vonatkozik majd, csak olyan lehet, amelyet bármely más, harmadik országból érkezett személyre is vonatkozhat - mondta el lapunknak.

- Körülbelül 30 ember érkezhet az EU-ba, őket könnyen ellenőrizhetik a titkosszolgálatok - mondta lapunknak Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének igazgatója szerint az amerikai hatóságok sem fogják szem elől téveszteni az ide érkező egykori rabokat. - Érdekesebb kérdés azonban, hogy hogyan fognak beilleszkedni a magyar társadalomba, amely nem szívesen fogadja a bevándorlókat - mondta a szakértő.

Napfelkelte Guantánamón - egy éven belül bezárják a börtönt