Ki lehet-e jelölni José Manuel Barrosot a bizottság elnökévé újabb öt évre? - ez olyan súlyú kérdés, hogy az Európai Unió külügyminiszterei a kérdést nem is érintették, azt egyértelműen a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozóra hagyják, amelynek egyébként legnagyobb feladata az lesz, hogy kiutat találjon az intézményes válságból. A nizzai szerződés van érvényben, amely másként rendelkezik a bizottság létszámáról, mint a lisszaboni, amelynek jóváhagyásához viszont újabb ír népszavazásra, s végre az igenek többségére van szükség. Értesülésünk szerint egyelőre kérdéses, hogy Barroso egyáltalán megkapja-e a csúcson a politikai támogatást, míg a jogi jelölési és kinevezési procedúra elhúzódhat a lisszaboni szerződés ratifikálásáig. Hogy világos legyen, mekkora bizottságot kell alakítani.

Ha a lisszaboni szerződés életbe lép, akkor marad az egy ország egy biztos elv. A külügyminiszterek hétfőn lényegében az írekre vártak, hogy Dublinban megfogalmazzák, mit is akarnak, bár lényegében a semlegesség és az adó- és szociális politikai önállóság írásba foglalását szorgalmazzák. Erre mondta Balázs Péter, hogy olyasmit akarnak megerősíteni, amihez egyébként is joguk van. Balázs a találkozón is felvetette, a lisszaboni szerződés újabb ratifikációjáról szó sem lehet, minden egyébről igen. Vagyis a szöveg bekerülhet a horvát csatlakozási szerződésbe, vagy ölthet más formát is.

A másik nagy vitatéma Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő vasárnap esti beszédének megítélése volt. Barack Obama amerikai elnök reagálását követve az EU külügyminiszterei is a jó irányba tett lépésnek értékelték az izraeli elmozdulást Meghallgatták Serge Brammertz hágai főügyész beszámolóját, aki javulónak nevezte Szerbia együttműködését a háborús bűnösök felkutatásában, az iratok átadásában. Balázs sürgette a vízummentességet Szerbiának, hogy az európai elkötelezettségű szerb kormány jelezhesse a polgároknak, elért valamit.