Miközben Amerika Európára szeretné rásózni a guantánamói foglyok egy részét, az óceán túlpartján viszont Amerikára várnak, az Egyesült Államok a héten maga törte meg a jeget, mégpedig az óceánon. A partjaitól mintegy ezer kilométerre fekvő Bermuda négyet vállalt át a támaszponton őrzött 17 kínai ujgur fogolyból, a többiek pedig a csendes-óceáni szigetcsoportra, Palaura kerülnek. A kínai állampolgár, de iszlám vallású és türk nyelvet beszélő ujgurok elhelyezése már kínosan égető kérdés volt.

Bírói végzés rendelkezett a szabadon bocsátásukról, csak nem volt hová menniük. Kínába való repatriálásukat az USA nem kezdeményezte, attól tartva, hogy üldöztetésnek tehetik ki őket. A paradicsomi helyszínként leírt Palau az Egyesült Államok egyik leghűségesebb szövetségese az ENSZ-közgyűlésében. Felvetődik a kérdés, hogy a "kis szívességre" pénz ellenében kerül-e sor. - Nem kötelezettségről, hanem megtiszteltetésről van szó. Megmutatjuk, hogy jó és rossz időkben egyaránt az Egyesült Államok partnere vagyunk - mondta Johnson Toribiong, Palau elnöke.

A búvárkodó turisták kedvelte szigetcsoport hagyományosan hálás Amerikának, amiért felszabadította a japán uralom alól, de a kép teljességéhez hozzátartozik, hogy Washington azóta is évi 20 millió dolláros csekkel segíti "partnerét". Mint pedig a Los Angeles Times megírta, a két ország mostanában 200 millió dolláros segélycsomagról tárgyalt - ez az összeg már nagyobb, mint az ország hazai összterméke (GDP).

Bermuda beemelése a "készségesek új koalíciójába" nem ment ilyen zökkenőmentesen. London tiltakozott, hogy nem kapott tájékoztatást a tengerentúli területét érintő biztonságpolitikai egyezségről. Egy-egy további guantánamói foglyot a héten repatriáltak. Mint pedig jeleztük, kedden New Yorkba szállították az első olyan guantánamóit, akinek perét az Egyesült Államokban tartják. Az al-Kaidával összefüggésbe hozott, tanzániai Ahmed Gailanit az egy évtizeddel ezelőtti, kelet-afrikai amerikai nagykövetség-robbantások ügyében vonják felelősségre. Ártatlannak vallotta magát.