Csökkenő NATO-erő Koszovóban
A magyar létszám a koszovói NATO-erők, azaz a KFOR kötelékében fokozatosan 350-ről 200-220-ra csökkenhet, de a csapatkivonás alatt arányában növekedni fog - mondta tegnap délután Szekeres Imre honvédelmi miniszter, miután a 28 tagú atlanti szervezet egyhangúan jóváhagyta a részben amerikai és magyar kezdeményezésre formát öltött javaslatot, hogy a kedvező nyugat-balkáni változások miatt jelentősen mérsékelni lehet a katonák létszámát. A miniszterek abban is megállapodtak, ha a biztonsági helyzet romlana, újra növelik a jelenlétet.
Szekeres szerint a jelenlegi 14 ezres létszám három szakaszban 2500-3000 főre csökken. Az elmúlt időszakban sikerült kiképezni a rendőrséget, megjelent az uniós Eulex-misszió is, a KFOR-t csak végső esetben vetik be. A kedvező folyamatokat értékelte Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár is, aki szerint az uniós és atlanti integráció ígérete és néhány politikai vezető bátorsága nagyban hozzájárult a helyzet stabilizálásához. - Elégedettségre ugyan nincs ok, még sok a tennivaló, de a változásokat üdvözölni kell - mondta. A KFOR az ENSZ 1244. számú határozata értelmében, pártatlan félként marad Koszovóban, jegyezte meg Scheffer, hozzátéve, hogy megbeszélést folytatott a szerb védelmi miniszterrel, aki biztosítékot adott, hogy a helyzet stabil marad.
A másik nagyobb téma Afganisztán volt, ahol Tömböl László vezérkari főnök szerint a helyzet egyre rosszabb. Szekeres jelezte, sürgette az AWACS-gépek azonnali bevetését, méghozzá a NATO-tagállamok közös finanszírozása alapján. A megnövekedett légi forgalom irányítására, a harci gépek megsegítésére, a változatos domborzati viszonyok között a kommunikáció támogatására legalább két-három AWACS-ra lesz szükség, amelyek nem Afganisztánban fognak állomásozni.
A brüsszeli vitában felmerült: az afgán hadsereg és rendőrség kiképzése és felszerelése, valamint a fejlesztési programok jobb összehangolása mutathat kiutat Afganisztánból.
A magyar védelmi miniszter megerősítette: Afganisztánban a mostani magyar jelenlét fenntartását tervezi, a Nyugat-Balkánról felszabaduló magyar erőket uniós békefenntartó feladatokra készítik fel. Magyarország a szárazföldi erőinek tíz százalékát köti le nemzetközi műveletekben, ezen az arányon nem szeretne módosítani.
