Gazdasági krízis, globális felmelegedés, bizonytalanság az uniós alapszerződés körül: ezekkel a problémákkal kell megküzdenie a svéd EU-elnökségnek a júniusra már teljesen kifáradt cseh vezetés után, július elsejétől. Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő Brüsszelben a listához még hozzáadta a fenyegető ivóvízválságot, amely témát a 2011 első felében elnöklő Magyarország szeretné az előtérbe helyezni.

A svédeknek nem lesz köny-nyű dolguk. Az európai parlamenti választásokat sikeresen megvívó Nicolas Sarkozy francia államfő annak a véleményének adott hangot: az unió a csehek alatt visszazuhant a háttéralkuk állapotába, ahelyett, hogy a döntéshozatal átláthatóságában előrelépett volna. Ám Párizs nem tette világosabbá, mit is akar a jövő heti csúcson: megnevezni a néppárti José Manuel Barrosot a bizottsági elnöki posztra, újabb öt évre, vagy csak elvi megállapodásra jutni, és a tényleges döntést későbbre halasztani, amikor (sikeres ír népszavazás után) már érvénybe léphet a lisszaboni szerződés. E szerint az EU-nak elnököt és külügyminisztert is találnia kell, vagyis a személyi kérdések sokkal összetettebbek, hogysem már most dűlőre lehessen vinni a dolgot.

Angela Merkel német kancellár - aki az ősszel megismételni szeretné pártja jó európai szereplését a németországi parlamenti választásokon - szintén halogatná a lépést, bár támogatja Barrosot, akivel szemben sem a szocialisták, sem a liberálisok nem állítottak ellenjelöltet. A svédek azonnal döntést akarnak, már a júniusi csúcson, mert a politikai játszmának nem látják értelmét.