Az RMDSZ újra kormánytényező lehet
A Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Konzervatív Párt (KP) alkotta választási szövetség tavaly decemberben lépett koalícióra a Traian Basescu államelnök által támogatott Demokrata-Liberális Párttal (D-LP), hogy több mint 70 százalékos parlamenti többséggel kezelhessék a gazdasági válságot, és hozzák meg az általa megkövetelt reformintézkedéseket. Akkoriban a két nagy partner egyforma súllyal bírt a román törvényhozásban.
Mindkét oldal azt remélte, hogy a vasárnapi EP-választások győzelmet hoznak számára, s ezáltal megteremti az esélyét annak, hogy őszre saját jelöltje legyen a befutó az elnökválasztásokon. Csakhogy, mint annyiszor, a választók másképpen döntöttek: az SZDP-KP és a D-LP egyforma eredményt értek el. Azaz az SZDP-KP egy százalékkal és egy EP-képviselővel többet kapott, de az egyensúly percek alatt helyreállt, miután az elnök kisebbik lánya, a független jelöltként a brüsszeli törvényhozásba bejutott Elena Basescu visszalépett a D-LP-be.
A fotómodellként indult Elena, akinek gyakorta fogalmazási és ragozási nehézségei is vannak, azért lépett ki a kampány előtt a D-LP-ből, hogy indulása miatt ne vádolhassák az apját. Mindenki számára kezdettől fogva nyilvánvaló volt azonban, hogy Elena valójában a D-LP jelöltje és támogatottja. Ez a kampány során ki is derült, amikor az egyik bukaresti hírportál kiszagolta: a D-LP vidéki szervezeteinek kiadták, hogy a tagság sorából hány személynek kell "a főnök lányára" szavaznia. Annyira nyíltan szervezkedtek, hogy az oknyomozó újságírónak néhány dél-romániai szervezet az Elenára voksolók névsorát és telefonszámait is kiadta.
A választások napján Mircea Geoana SZDP-elnök is robbantott. Bejelentette, kilép a legfelső védelmi tanácsból (CSAT) és lemond annak alelnökségéről, mert az államfő választási kampánycélokból utazott az EP-választások előtti napokban Irakba és Afganisztánba, s ott olyan nyilatkozatokat tett, amelyek a haderő tagjait és azok családtagjait a demokrata-liberálisok oldalára állítsák. Geoana az ellen is tiltakozott, hogy az elnök a parlament és a CSAT konzultálása nélkül jelentette be utazása során, hogy Románia kivonja csapatait Irakból.
Traian Basescu csak kedden válaszolt Geoanának. Kijelentette: a román csapatok iraki kivonását a parlament hagyta jóvá, amelynek egyik vezetője éppen Geoana, a szenátus elnöke, s a hatályossá vált jogszabály értelmében a katonáknak július 31-ig el kell hagyniuk Irakot. Az amerikai haderő viszont éppen június 4-re szervezte meg a haditechnika átvételét, államfőként pedig ezen a napon akart a katonákkal együtt lenni.
A koalíciós feszültségeket Emil Boc kormányfő és Theodor Stolojan, a D-LP egyik befolyásos politikusa próbálta mérsékelni. Egyelőre sikertelenül, mert a koalíciós partnerrel szembeni elégedetlenség mindkét oldalon erőteljes maradt. S mivel Basescu és Geoana tűnnek az őszi elnökválasztás két legesélyesebb jelöltjének, a koalíció szakadását jóslók szerint mindenképpen el kell válniuk ahhoz, hogy a kampányban nyugodtan bírálhassák egymást. Akik viszont azt állítják, hogy a koalíció az elnökválasztás után szakad majd, arra alapoznak, hogy egyik félnek sem igazán érdeke az ellenzékből történő kevés pénzű kampányolás.
Kétségtelen, hogy már tavaly decemberben voltak olyan hangok - s azóta ezt többször is elismételték bennfentes politikusok -, amelyek szerint Basescu titkos egyezséget kötött a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) arra az esetre, ha Geoanáék kiválnának a koalícióból.
E forgatókönyv szerint a D-LP az RMDSZ-szel lépne koalícióra, s őket a képviselőházi nemzeti kisebbségi képviselők is támogatnák a parlamentben. A bökkenő mindössze az, hogy az SZDP vidéki "báróinak", ahogyan a párt befolyásos helyi vezetőit nevezik, cseppet sem tetszik a hatalomból való kivonulás gondolata.
