Müntefering és más vezető német szociáldemokraták azt hajtogatják: az EP-választás a 43 százalékos részvételi arány miatt sem hasonlítható az általában 78-80 százalékos részvételt hozó országos parlamenti erőpróbához. Felemlegetik 2004-et, amikor az EP-választási kudarc "ébresztő hatással" járt, s 2005 őszén, a Bundestag-választáson az SPD 12 százalékot tudott javítani - kérdés, megismételhető-e az a nagy hajrá, s a szocdemek tudják-e mozgósítani most passzív szavazóikat.

A német kereszténypártok csaknem 38 százalékos eredményükkel messze lekörözték a velük nagykoalícióban kormányzó szocdemeket, de a konzervatív oldaltól, különösen a CDU-tól is jelentős számú szavazó fordult el. Angela Merkel kancellár pártjára majdnem hat százalékkal kevesebben szavaztak, mint öt évvel ezelőtt. Merkel szerint a vasárnapi eredmények egy biztató trendet mutatnak, ugyanakkor végzetes hiba lenne azt gondolni, hogy már adott a liberális FDP-vel kötendő polgári koalícióhoz szükséges többség.

A CDU-ból kiábrándulók nagy számban vonultak át az FDP-hez. A 11 százalékot begyűjtő liberálisok majdnem öt százalékkal növelték szavazótáborukat. A nagy győztesek közé tartoznak a zöldek is, a környezetvédők több mint 12 százalékos eredményükkel megvédték 2004-es pozícióikat. A Balpárt 7,5 százalékkal megismételte öt évvel ezelőtti eredményét.

Az újbarna NPD és más német szélsőjobboldali párt az EP-választáson nem rúgott labdába. A 16 tartomány közül hétben megrendezett önkormányzati választásokon a "nemzeti demokraták" ugyanakkor szép számú település önkormányzatába bejutottak. Ennek kedvezett, hogy tartományi szinten eltörölték az ötszázalékos küszöböt. A volt NDK területén lévő Mecklenburg-Előpomerániában, Szászországban, Szász-Anhaltban és Türingiában előfordult, hogy egyes körzetekben az NPD tíz százalékot vagy annál is többet szerzett.