Majdnem papírforma Európában
Alacsony részvétel mellett négy napon át szavaztak az európaiak. A lapzártánkig beérkezett előzetes és részeredmények szerint a nagy tagállamokban az öt évvel ezelőtti 30-40 százalék közötti érdeklődést tapasztaltak, míg a kisebb országokban és az új tagállamokban az előző választásokhoz képest erősen ingadozott a voksolási kedv. Összesen 375 millióan járulhattak volna az urnákhoz, de csak a 2004-es 45 százalék körüli részvételt vetítették előre a vasárnap este közzétett exit pollok.
Az okokat az EU felső szintjein is tisztázni kell majd, s elképzelhető, hogy a polgárok érdektelensége éppenséggel felrázza az intézményeket, amelyek reformok révén megpróbálkoznak azzal, hogy megtalálják a visszacsatolás eszközeit.
A második világháborút követő legsúlyosabb válság közepette, vagyis az európai közösség legmegrázóbb krízise során a választók inkább saját kormányukról mondtak véleményt. Számos országban - például Magyarországon, Nagy-Britanniában és Írországban - abban a reményben, várakozásban, hogy az európai erőpróba következménye az előre hozott választás lesz.
A közvélemény-kutatók között igen megbízhatónak bizonyult a predict09.eu portál. Ezt a London School of Economics professzora, Simon Hix állította össze, eleve arra számítva, hogy alacsony lesz az érdeklődés, amelynek okát részben éppen a gazdasági krízisben, részben pedig az ügyeket a polgároktól távol tartó Európai Parlamentben találták meg.
A tagállamok zömében konzervatív kormányok regnálnak ugyan, de néhány nagy országban - Nagy-Britanniában, Spanyolországban - a szocialisták alkotják a kabinetek gerincét, így európai méretekben egyik oldal sem tudott a másik kárára megerősödni, inkább a szélsőségeket hozták helyzetbe, olyan erőket, amelyekre országos választásokon a szavazók talán nem adnák voksukat.
Ezzel magyarázható, hogy az EP-ben eddig legnagyobb néppárti és szocialista frakció lényegében megőrizte állásait. A képviselők számának összehasonlítása azonban azért nehéz, mert 785-ről 736-ra csökken a mandátumok száma az új európai törvényhozásban. Ám a néppárt - amelynek magyar részről a Fidesz és az MDF a tagja - aránya 37-ről 35 százalékra, a szocialistáké 26-ról 25-re mérséklődhet a lapzártánkig napvilágra került előrejelzések alapján. A harmadik helyen álló liberálisok 13-ról 11-12 százalékra esnek vissza. Ám ez a három erő továbbra is csaknem a teljes EP háromnegyedét adja. Újdonság viszont, hogy a brit konzervatívok, mint ígérték, kiválnak a néppártból, és a cseh, valamint a lengyel testvérpártokkal új frakciót hoznak létre, amely a negyedik lesz a sorban. Hétszázalékos részesedésükkel új színt vihetnek a strasbourgi-brüsszeli parlamenti életbe, hiszen a britek visszakérnek jogosítványokat az Európai Uniótól, s azt hangoztatják: hatalomra kerülésük esetén népszavazást rendeznek a lisszaboni szerződésről, hacsak addig nem ratifikálja az okmányt mind a huszonhét ország.
A zöldek nagyjából változatlan, hatszázalékos aránnyal az ötödik erővé válnak, utánuk már csak az igazi euroszkeptikus, szélsőjobboldali és szélsőbaloldali csoportok következnek, amelyeknek pontos frakciótérképét még a következő hetekben rajzolják újra.
A prognosztizált trendet megerősítették a német előzetes eredmények. A legtöbb, 99 képviselőt küldő országban 34 százalékos részvétel mellett a kereszténydemokraták 31, a keresztényszociálisok 7,5, a szociáldemokraták 21, a szabad demokraták 7,5, a zöldek 11,5 százalékot szereztek, s ez nagyjából megfelel a becsléseknek. A két keresztény pártnak 49 helyett 43 képviselője marad az EP-ben, az SDP megőrzi 23 mandátumát, a liberálisok viszont 7-ről 12-re bővülnek.
Az előrejelzések alapján és a válsághelyzet nyomán az sem okozott meglepetést, hogy a holland Geert Wilders 17 százalékos eredménnyel és négy képviselővel először bejutott az EP-be élesen iszlámellenes és a török csatlakozást elutasító programjával. A hollandoknak csak 36 százaléka szavazott, kevesebb mint öt éve, s a kereszténydemokraták megőrizték vezető helyüket, de szorosan követi őket Wilders pártja. A Munkáspárt viszont nagyot bukott.
Ausztriában is a néppárt nyert, megelőzve a szocialistákat, de összesen 35 százalékot gyűjtött be Hans Peter Martin euroszkeptikus alakulata, a Szabadságpárt (FPÖ) és a néhai Jörg Haider BZÖ tömörülése.
A nem hivatalos adatok szerint Franciaországban 40, Spanyolországban 34, Portugáliában 26-27 százalék szavazott, nagyjából annyi ember, mint öt éve.
A politikai túlélésért küzd Gordon Brown
LONDON: Nem csökkent a hét végén sem a Gordon Brownra nehezedő nyomás, addigra a brit kormányfő már szembesült a múlt csütörtöki részleges helyhatósági választás eredményeivel. Közel 40 százalékos részvétel mellett a Labour egyetlen megyei önkormányzat vezetését sem tudta megszerezni, Anglia helyi szinten lényegében konzervatív irányítás alá került. A Labour népszerűsége történelmi mélypontra, 23 százalékra süllyedt. Figyelembe véve a kisebb pártok kedvező szereplését (+90 hely), a toryk is csak 38 százalékot értek el, ami nem lenne elég az átütő sikerhez a parlamenti választáson. Bár a szigetország már csütörtökön leadta voksát a 72 fős európai parlamenti brit kontingensre, az EP-választás eredményének kihirdetésével megvárták a kontinens szavazóhelyiségeinek bezárását. A Munkáspárt parlamenti frakciója mai ülésén értékeli a két választáson mutatott szereplést. Az összejövetel viharosnak ígérkezik, hiszen a múlt héten a kormány tíz tagja mondott le, és több honatya jelezte mandátuma visszaadását részben azonnal, részben a következő parlamenti választás előtt. Számos vezető politikus szólította fel a párt érdekében távozásra Gordon Brownt. Még új legszorosabb szövetségeséről és tényleges helyetteséről, Lord Mandelsonról is kiderült - egy a hét végén kiszivárogtatott e-mailből - hogy "bizonytalannak, feszélyezettnek és haragosnak" tartja főnökét. Hiába ragadta meg Brown a kezdeményezést a kormány múlt pénteki átalakításával, a mérleg nyelve átbillenhet, és ma komoly lázadás törhet ki a pártban Brownnal szemben. (R. H. V.)
Az átlagnál több szavazó Székelyföldön
KOLOZSVÁR: A szavazók nagyfokú érdektelensége és a pártok számtalan csalási kísérlete jellemezte a tegnapi romániai EP-választásokat. Országos szinten 16 óráig a több mint 18 millió választónak mindössze a 15 százaléka jelent meg az urnáknál. Már akkor valószínűnek látszott, hogy az idén Románia még a két évvel ezelőtti közel 30 százalékos részvételi arányt sem lesz képes megismételni. A legalacsonyabb részvételt erdélyi és bánsági megyékben mérték: Szeben, Máramaros és Temes megye zárták a teljesítménylistát.
Székelyföldön viszont az országos átlagnál magasabb arányban jelentek meg a választóközpontokban a szavazók, Hargita megyében például 16 óráig 24 százaléknyian voksoltak. A Maros megyei Marosszentkirályon szavazó Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miután szavazatát leadta, kijelentette: a "magyar összefogás napján" a politikusok kezet nyújthatnak egymásnak, de az összefogást maguknak a magyaroknak kell megvalósítaniuk. Kifejtette: bízik abban, hogy folytatódik az összefogás. - Olyan európai parlamenti képviselőkre szavaztam, akik tisztességgel és jól képviselik a romániai magyarokat. Olyan Európát kell építsünk, amely képes tiszteletben tartani és érvényesíteni a kisebbségi jogokat és azokat a megoldásokat, amelyek az erdélyi magyarság számára fontosak - mondta Markó. Geoana, a szociáldemokraták elnöke éppen a választások napján jelentette be, hogy lemond a Legfelső Védelmi Tanács alelnöki posztjáról. Lépését azzal indokolta, hogy Basescu elnök a parlament megkérdezése nélkül jelentette be a román haderő kivonását Irakból. (T. Sz. Z.)
A voksolás után Bugár Béla új pártot alapít
POZSONY: Nem hivatalos adatok szerint a jelenlegi legerősebb pozsonyi kormánypárt nyerte meg Szlovákiában az európai parlamenti választásokat is, miután a szombati voksoláson az érvényes szavazatok 32 százalékát szerezte meg. Ennek köszönhetően a Smer öt jelöltje jutott be az Európai Parlamentbe. A Magyar Koalíció Pártja 11,35 százalékot szerzett, így minden bizonnyal továbbra is két képviselője lesz Brüsszelben és Strasbourgban. Északi szomszédainknál mindössze 19 százalékos volt a részvételi arány. A Smer és az MKP jelöltjein kívül az ellenzéki Szlovák Kereszténydemokrata Uniónak és a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalomnak két-két képviselője jutott be az európai képviselő-testületbe. Ahova először került be a a magyarellenes Szlovák Nemzeti Párt képviselője.
Lapunknak nyilatkozva Csáky Pál különösen a voksolások előtti, MKP-ellenes provokációk és a párton belüli viszálykodások miatt jónak nevezte a végeredményt, mert az itteni magyarságnak továbbra is annyi képviselője lesz, mint eddig. A pártelnök a jövő évi parlamenti választások előtt jelzésértékűnek tartja, hogy a három szlovákiai ellenzéki párt összesen hat képviselőt küldhet az Európai Néppártba. A szavazás befejezése után Bugár Béla, továbbá A. Nagy László, Gál Gábor és Bastrnák Tibor pozsonyi parlamenti képviselők bejelentették, hogy kilépnek a MKP-ból. Bugár, az MKP volt elnöke szerint a párt országos testületének tizennyolc tagja, továbbá huszonnégy polgármester is követi a lépésüket. Értesüléseink szerint mindannyian Híd néven regionális pártot alapítanak. (Sz. J. P.)
