Azt mondják, egy épülő demokráciában nem az első, hanem a második szabad választás a mérvadó. Ha ez igaz, akkor a Nyugat által kitalált afgán demokratikus berendezkedés bukásra áll. A voksolásra 44 jelölt nevezett be, de a jelenlegi elnöknek, Hamid Karzainak nincs igazi versenytársa.

- Nem szavazok senkire, szavazzak ezekre a rablókra? Az egész banda használhatatlan, senki sem a népet szolgálja. Az egész egy vicc, az elnök személye már eldőlt. Legutóbb elkövettem azt a hibát, hogy Karzaira szavaztam, de most nem leszek ilyen bolond - ömlik a szó a 34 éves Zaniullahból a híres Chicken street egyik boltjában. - Ezek mind hazaárulók, csak a sajátjuk felé hajlik a kezük. Mi azt akarjuk, hogy biztonság legyen, a nők szabadon járhassanak az utcán, hogy újjászülessen az ország - mondja egy másik, nevét nem vállaló férfi egy ékszerboltban. Az ékszerész maga kicsit engedékenyebb Karzaival: "nem ő tehet róla, rossz emberek veszik körül" - mondja.

Alternatíva hiányában az emberek nem nagyon látják a szavazást értelmét. És Karzai az elmúlt hetekben tett arról, hogy ne legyen erős ellenfele. Az egyik legnagyobb "fenyegetést" a nangahari kormányzó, Gul Agha Shirzai hadúr jelentette, aki egészen május elejéig úgy volt, hogy kihívja Karzait. Egy Karzaival folytatott négyórás beszélgetés után azonban meggondolta magát. A fiatal értelmiség a korábbi belügyminiszter Ali Ahmad Jalali jelöltségében reménykedett, de végül ő sem indul. Jalali annak idején azért távozott posztjáról, mert szembeszállt Karzaival a kormányzat szisztematikus korrupciója miatt.

Karzai a tartományi kormányzók lojalitásából is előnyt faraghat. A választás lebonyolításáért felelős erős embereket az elnök nevezi ki. Karzaival szemben visszatérő bírálat, hogy nem számolta fel a hadurak hatalmát, és nem irtotta ki a korrupciót. Adót alig fizet valaki:, és aki szeretne, azt sem hagyják a hivatalban ülők. - A korrupció az afgán jogállamiság legnagyobb rákfenéje - mondja Nasrallah Stanikzai, a kabuli egyetem jogászprofesszora.

A volt pénzügyminiszter, Ashraf Ghani, akit nemrég még Kofi Annan korábbi ENSZ-főtitkár potenciális utódjaként is emlegettek, és egy korábbi külügyminiszter, a tálibellenes Északi Frontot képviselő dr. Abdullah számítanak a komolyabb kihívóknak. Dr. Abdullah ellen szól, hogy fele részben tádzsik, s nehezen elképzelhető, hogy az ország erős pastu közössége elfogadná elnöknek.

Ráadásul már a választók regisztrációjánál gondok voltak. Sok helyen a férfiak vették át a család nőtagjainak szavazócéduláit, vagy az utazás nehézségre hivatkozva egész családok céduláit vette fel egy-egy ember. Nem csoda, hogy Chevelle Thomas-Stokes őrnagy, az amerikai hadsereg egyik sajtótisztje sikernek nevezte, hogy Kunarban a lakosság 23 százaléka, Nurisztánban 17-19 százaléka regisztrált.

Karzai győzelmének esélyeit növeli az is, hogy a sajtó egyre inkább szétmorzsolódik a hadurak kezei között: legalább 12 magántévé működik, mindegyik az aktuális érdekek szolgálatába állítható politikai üzenettel. - A hadurak csatornái miattuk az emberek elveszítik a sajtóba vetett bizalmukat, és akkor a szabad sajtónak annyi - mondta Danish Karokhel, a Pajhwok afgán hírügynökség vezetője. Karokhel azt is elmondja, a választás átláthatósága különösen fontos most Afganisztánban, mert "a nép egyre távolabb sodródik a kormányzattól". Ez pedig a kormányt görcsösen támogató nemzetközi koalíciónak sem jó. Karokhel szerint a megoldás az lenne, ha a Nyugat támogatná a civil társadalmat és meggyőzné Karzait, ne a hadurak, hanem a nép érdekeit nézze.

Kabul, 2009. június

Karzai marad