A keresztényeken múlhat a Hezbollah győzelme Libanonban

2009-06-06

Kormányalakításra készülhet a libanoni síita szélsőséges csoport a vasárnapi libanoni választások után - ezt jósolják az elemzők. A 128 fős libanoni parlamentben 2-3 mandátummal nyerhet a Hezbollah vezette "március 8-a" koalíció. (A dátum arra utal, amikor 2005-ben a "cédrusos forradalom" ellenpólusaként gyűlt össze tiltakozó tömeg Bejrútban). Libanonban mindenki saját felekezete szerint szavaz (a négymilliós közel-keleti országban 18 vallást ismernek el, de a keresztény-szunnita muzulmán-síita muzulmán törésvonal a meghatározó), ezért csak néhány keresztény szavazókerületben lehet versenyre számítani. A keresztények egy része ugyanis a jelenleg többséget élvező, szunniták vezette tömörülés része, ám a legnagyobb keresztény blokkot Michel Aoun vezeti, aki a Hezbollah koalíciójában vesz részt.

Az elemzők figyelmeztetnek: a verseny szoros lesz. Befolyásolja a voksolást az is, hogy több tízezer külföldön élő libanoni tért haza szavazni, illetve, hogy nagyarányú szavazatvásárlás zajlott az elmúlt hetekben. Állítólag azokon a helyeken, ahol szoros eredményre lehet számítani több száz dollárt is fizetnek egy-egy szavazatért a helyi erős emberek.

A szunnita blokk öbölbeli, nyugati, a síita tömörülés iráni, szíriai támogatói azonban úgy tűnik, egyelőre "csak" pénzzel próbálják befolyásolni a választást. Elemzők szerint az, hogy a kampány viszonylag csendben telt, annak köszönhető, hogy Szíria és Szaúd-Arábia kapcsolata javult az elmúlt időben. Kérdés, megmarad-e ez a relatív nyugalom a választás után is. A jelenleg többséget élvező szunnita koalíció, a 2005-ben meggyilkolt Rafik al-Hariri kormányfő fia, Szaad Hariri által vezetett "Március 14-e" mozgalom már jelezte: nem hajlandók egységkormányra lépni a Hezbollahhal (most egyébként közösen kormányoznak).

Pedig a Hezbollah nem akar egyedül kormányozni. Ugyanis veszélybe kerülhet az a bőkezű adomány, amit eddig az USA nyújtott a cédrusok földjének, s a síita szervezet tart egy esetleges izraeli támadástól, illetve a nemzetközi elszigeteltségtől is.

Szaad Hariri és szövetségesei választási plakátja Bejrútban

A kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta a Nobel-békedíjat, aki kulcsszerepet játszott abban, hogy 52 év polgárháború után békét kötött egymással a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) és a kormány. Az oslói döntés óriási gesztus: a kolumbiaiak múlt vasárnap a megállapodást népszavazáson utasították el, aminek eredményeképp kiújulhatnak a harcok.

Rogán Antal egy klubba helikopterezte magát Trumppal és Berlusconival

Nem Rogán Antal az első politikus, aki helikopteres röpködése kapcsán keveredik botrányba. A forgószárnyas jármű jó mulatság, csak drága. Ez a két tulajdonsága teszi különösen alkalmassá a döntéshozók korrumpálására: szeretnek rajta utazni, csak a fizetésükből nem engedhetik meg maguknak. Alább összegyűjtöttünk néhányat az elmúlt években a politikusok helikopterhasználatából kirobbant ügyekből.