Két hónap leforgása alatt másodszor jön Németországba, de ahogy az áprilisi baden-badeni NATO-csúcs idején, úgy a mostani - Drezdát, az egykori buchenwaldi náci koncentrációs tábort és a landstuhli amerikai katonai kórházat érintő - vizitje során is elkerüli Berlint Barack Obama. A helyszínek kiválasztását, azaz a főváros kihagyását több megfigyelő a Washington és Berlin közötti erős véleménykülönbségekre vezeti vissza. Még a CDU-val szimpatizáló Frankfurter Allgemeine Zeitung is arról ír, hogy Angela Merkel nehezen tud ráhangolódni az új amerikai elnökre, annak politikájára, az Egyesült Államokban zajló radikális változásokra.

A német kormányszóvivő persze azt hangsúlyozta: fontos üzenetnek tartják, hogy a tengerentúli vendég két keletnémet tartományt is felkeres, valamint Merkel és a máriamarosszigeti születésű, a holokausztot túlélő Nobel-békedíjas író, Elie Wiesel társaságában elmegy Buchenwaldba. A német sajtó azonban nem mulasztja el felidézi, hogy Merkel tavaly júliusban, a kancellári hivatalban ugyan fogadta az akkor még demokrata jelöltté sem választott Obamát, de köztudottan a republikánusok elnökjelöltjére, John McCainre tett. S nem utolsósorban e szimpátiája miatt nemet mondott a demokrata aspiráns azon kívánságára is, hogy a német egység egyik szimbóluma, a Brandenburgi kapu előtt mondhasson beszédet. Obama végül másfél kilométerre, a Győzelmi oszlop előtt beszélt 200 ezer ember előtt - ilyen népes hallgatóságról német politikusok még csak nem is álmodozhatnak.

Berlin kikerülését azzal is lehet magyarázni, hogy Obama - alig négy hónappal a Bundestag-választások előtt - távol tartja magát a hivatalosan még nem, de azért már javában zajló kampánytól. Több német ellenzéki politikus és elemző viszont úgy látja, hogy a gazdasági világválság okaitól kezdve a guantánamói foglyok sorsán és az iráni atomprogramon át egészen a General Motorsból "kimentett" Opelig több kérdésben is az amerikai, illetve a német álláspont eltér egymástól. Ráadásul a Fehér Ház által első számú csatamezőnek tartott Afganisztán és Pakisztán ügyében Berlin "nem igazán rúg labdába", miután a németek ódzkodnak attól, hogy harcoló alakulatokat vessenek be a tálibokkal vívott háborúba.