Immár Kubán múlik, visszatér-e az AÁSZ-be
Állítólag Hillary Clinton amerikai külügyminiszter - aki Barack Obama elnök közel-keleti körútja miatt még a határozat elfogadása előtt, kedd este elutazott a közgyűlésről - ennél egyértelműbb mondatban kívánta volna rögzíteni, hogy Kubának a tagsághoz előbb teljesítenie kell demokratikus reformokat. Ám Havanna fő szövetségesei, Venezuela, Nicaragua, Ecuador és Bolívia ellenállásába ütközött. A Kuba tagsága 47 évvel ezelőtti felfüggesztésének megszüntetéséről most hozott döntést - Clinton távozása után - Thomas Shannon, a latin-amerikai ügyek államtitkára úgy értékelte: "Feloldottuk a történelmi megosztottságot a földrészen, s ugyanakkor megerősítettük elkötelezettségünket a demokrácia és az emberi jogok iránt".
Miamiban viszont a Castro-ellenes kubai-amerikai törvényhozók, így a republikánus Mario és Lincoln Diaz-Balart élesen kifogásolták, hogy az Obama-kormány engedett Kuba kérdésében.
Az AÁSZ külügyminiszteri szintű közgyűlésére egyébként egy nappal azután került sor, hogy Salvadorban beiktatták az ország történetének első baloldali elnökét, aki a latin-amerikai államok közül utolsóként bejelentette a diplomáciai viszony helyreállítását Kubával.
A csütörtöki Granma címoldalán ismertették az AÁSZ döntését, ám ezúttal hiányzott a 82 éves Fidel Castro gyors reagálása, amely pedig előző nap megtörtént. Ebben azt írta a volt vezető, hogy az AÁSZ "trójai faló", amelynek nincs létjogosultsága Latin-Amerika és az USA új viszonyában. Havanna néhány nappal korábban ki is mondta: nem szándékozik visszatérni az AÁSZ-be, amelyet "az imperialista Egyesült Államok latin-amerikai uralma kiszolgálójának" tart. Ezt erősítette meg Ricardo Alarcón, a parlament elnöke tegnap, aki hozzátette: "Ez Latin-Amerika és a kubai nép nagy győzelme".
A hondurasi tanácskozás végeztével Fander Falconi ecuadori külügyminiszter leszögezte: a döntés Kuba visszavételéről tükrözi azt a korszakváltást, amelyet Latin-Amerika átél. Az Egyesült Államok végül alighanem azért kényszerült a kompromisszumra, mert a radikálisabb baloldali vezetésű államok Venezuela vezetésével kilépéssel fenyegetőztek. Rafael Correa ecuadori elnök nyíltan kimondta: "Elfogadhatatlan, hogy kontinensünkről Washingtonban döntsenek, helyette valami olyan szervezetet kell létrehozni, amely nem idegen a mi kultúránktól, értékeinktől, beleértve Kubát".
