Obama hangsúlyozta, hogy Afganisztánban kényszerűségből vannak amerikai csapatok, és amint bizonyosak benne, hogy nincsenek "erőszakos szélsőségesek" az afgán és pakisztáni hegyekben, az amerikai hadsereg kivonul. Mint mondta, Irak viszont szándékos háború volt, mely arra emlékeztette Washingtont, milyen fontos a diplomácia alkalmazása. Obama utalt a 9/11 által okozott traumára, melynek következtében sok olyan döntés született, amelyek ellentétesek az amerikai alapelvekkel. Kifejtette, ezért döntött úgy, hogy megtiltja a kínvallatást és bezáratja a guantánamói fogolytábort.

Megtörhetetlennek nevezte Barack Obama az Egyesült Államok és Izrael szövetségét, és kifejtette: a holokausztot tagadni és Izraelt létében fenyegetni helytelen. Ugyanakkor az elnök elviselhetetlennek nevezte a palesztinok 60 éve tartó napi megaláztatását a megszállás alatt. Mint mondta, mindkét népnek legitim a hazára vonatkozó követelése, amire épp ezért csak a kétállamos megoldás adhat választ. Felszólította a palesztinokat, hagyjanak fel az erőszakkal, s az amerikai, a kelet-európai, az indiai és a dél-afrikai polgárjogi mozgalmakra utalt, amikor azt mondta, az erőszak zsákutca. A Hamasztól azt követelte, ismerje el Izraelt. A zsidó államot pedig felszólította arra, hogy hagyjon fel a ciszjordániai telepek építésével. Az arab államoknak Barack Obama azt üzente, a 2002-es arab kezdeményezés jó (mely békét ajánl Izraelnek, ha az visszatér az 1967-es határok mögé), de még nem elég. Obama azt kérte az arab rezsimektől, hogy a palesztinügyet ne használják fel a belpolitikai problémáik takargatására.

Iránról szólva Obama megismételte: készen áll, hogy javítson a két ország kapcsolatain. Közölte: az USA célja, hogy megakadályozza a nukleáris fegyverkezési versenyt a Közel-Keleten. Emlékeztetett, hogy az amerikai adminisztráció célja a leszerelés, és a békés célú atomenergiához mindenkinek joga van.

Az elnök külön tapsot kapott, amikor a demokráciáról kezdett beszélni. Barack Obama enyhe, de egyértelmű kritikát fogalmazott meg a térség rezsimjeivel szemben, amikor azt mondta: a kormányoknak tükrözniük kell a népek akaratát. Mint mondta, a jogállamiság, a szólásszabadság, a politikai szabadságjogok nem kizárólag amerikai, hanem univerzális értékek. Hangsúlyozta, hogy az ezeket az értékeket védelmező kormányok stabilabbak.

Obama a vallási szabadságról szólva az európaiak felé is megfogalmazott némi bírálatot. Mint mondta, egy nő nem ér kevesebbet azért, mert fejkendőt hord, és közölte: nem lehet egy vallással szemben érzett ellenérzéseinket a liberalizmus mögé bújtatni.

Ismét külön tapsot kapott az elnök, amikor a nők jogairól beszélt. Közölte: nem szabad megtiltani a nők oktatását, és emlékeztetett, hogy ahol a nők tanultak, ott az ország is jobban prosperál. Az elnök kifejtette: a nőknek szabadon kell dönteniük arról, milyen életet szeretnének élni.

Végezetül Obama kifejtette, hogy bár a globalizáció hatására úgy érezhetjük, nem uralkodunk többé saját identitásunkon, valójában nincs ellentmondás fejlődés és hagyományőrzés között. Példaként Japánt, Dél-Koreát, Kuala Lumpurt említette. Bejelentette, hogy az USA több ösztöndíjas helyet nyit meg muzulmán diákok előtt.

Obama kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapuló kapcsolatot ajánlott a muzulmánoknak, és abból példát mutatott. Öszszes Koránból vett idézetét megtapsolta a közönség. De többen hiányolták a konkrét politikai javaslatokat. A szélsőségesek azonnal kisebbíteni próbálták a beszéd jelentőségét: "az iszlám világnak nincs szüksége erkölcsi vagy politikai kiselőadásra" - mondta Hassan Fadlallah, a libanoni Hezbollah képviselője. Issandr el-Amrani egyiptomi elemzőt idézte a Reuters, aki szerint nem hangzott el semmi újdonság, de a beszéd eléri célját, s jóindulatot generál majd a térségben. De mire lesz ez elég?

Palesztin férfi figyeli Obama beszédét egy hebroni kávézóban