Mától szavaznak az európaiak
Brüsszelben máris aggódnak, mi lesz, ha a brit és a holland sajtó megszellőzteti a voksolás idején készülő exit pollokat, mert az eredmények esetleg befolyásolják más tagországok polgárait. Ám az uniós szabály csak azt mondja ki, hogy a hivatalos végeredményt nem tehetik közzé a választási bizottságok.
Az összesített eredményeket az Európai Parlament sajtószolgálata vasárnap este tíz óra utánra ígéri. Megváltozik a frakcióalapítás rendje is, így az erőviszonyok később tisztulnak le: a továbbiakban nem hat országból 20 képviselő, hanem hét országból 25 hozhat létre csoportot.
Kérdés, hogy a folyamatosan csökkenő érdeklődés milyen politikai hatásokat vált ki. Míg az első közvetlen választás során, 1979-ben még 62 százalékos volt a részvétel, addig 2004-ben már csak 45. Jelenleg a felmérések azt gyanítják, hogy jó, ha a jogosultak harmada az urnák elé járul: az emberek kiábrándultak a gazdasági válság miatt, és egyre kevesebbet tudnak a parlamenti munkáról, döntésekről. Ám a választás közeledtével növekedik a részvételi kedv. Ha mégis kevesen mennek el szavazni, az kedvezhet a szélsőségnek a bal- és a jobboldalon egyaránt, illetve az uniót gyanakodva figyelő antiföderális erőknek.
S miközben Sarkozy francia elnök és Merkel német kancellár közös nyilatkozatban érvelt a "felelős szociális piacgazdaság" kiépítése mellett, burkoltan bírálva az Európai Bizottság válságkezelését, addig nyolc volt szocialista kormányfő arra szólított fel: a baloldal találjon ellenjelöltet José Manuel Barroso néppárti bizottsági elnökkel szemben, aki még öt évet szívesen lehúzna ezen a poszton.
A szintén német-francia (Gerhard Schröder és Lionel Jospin) összefogáson alapuló nyilatkozat elégedetlenségét fejezi ki a portugál politikussal szemben. A bökkenő csak az, hogy Sarkozy, Merkel, valamint a munkáspárti brit Brown és a szocialista spanyol Zapatero már elkötelezte magát Barroso mellett.
Középjobb fölény várható az új EP-ben
A középjobb pártok 43, a középbal erők 39 százalékot szerezhetnek az új Európai Parlamentben – frissítette előrejelzését csütörtökön a predict09.eu portál, amelyet Simon Hix, a London School of Economics professzora állít össze, s amely a múltban jól közelítette meg a végeredményt.
A néppárt részaránya 37-ről 35, a szocialistáké 27-ről 26 százalékra esik vissza. A harmadik legnagyobb csoport a liberális marad, de a negyedik a brit konzervatívok vezetett tömörülés lesz, az ötödik pedig a zöld frakció. Az antiföderális és szélsőjobboldali csoportok létszáma nem változik, de aránya növekszik, hiszen az új törvényhozásban 785 helyett 736 képviselő lesz.
Ez a végkifejlet a bizottsági elnöki székben tarthatja Barrosót, de ha a szocialisták, a zöldek és a radikális baloldal esetleg mégis szövetségre lép a liberálisokkal, akkor együtt megakadályozhatják, hogy a portugál néppárti politikus még öt évet eltöltsön a végrehajtó testület élén.
Az előrejelzés szerint Magyarországon a Fidesz 67 százalékot kap és 16 helyet szerez a 22-ből, míg az MSZP 21 százalékot és öt helyet, a Jobbik 5 százalékot és egy mandátumot. Az MDF három, az SZDSZ pedig két százalékkal nem jut be.
