EP: korántsem az átláthatóság bajnokai a magyarok
Két fő téma köré csoportosítva, húsz különböző kategóriában vizsgálta meg az Open Europe az európai képviselők ötéves tevékenységét, és azt találta, hogy túlságosan is sokszor foglaltak állást az átláthatóság növelése és az unió reformja ellen. Minden képviselő összesen 58 pontot szerezhetett, és a lista élén a svéd Carl Schlyter áll 55-tel - míg az alján a ciprusi Ioannis Matsis mindössze hárommal. A magyarok közül Szent-Iványi István (SZDSZ) a 94. helyezett, 35 ponttal, a leggyengébb teljesítményt nyújtó Gyürk András (Fidesz) pedig csupán hét pontot szedett öszsze, és a 750. lett. Egyébként azonos pontszámmal a 94. helyen tizenhét képviselő áll, míg a 750.-en tizennégy.
Az átláthatóság szempontjából azt nézték a kutatók, hogy a képviselők megszavazták-e például a könnyebb hozzáférést a parlamenti dokumentumokhoz, a voksolási listákhoz, támogatták-e, hogy titokban maradjon, mennyit költenek és mire, vagy szorgalmazták-e azon társaik megbüntetését, akik pénzügyi szabályszegést követtek el. Ösztönözték-e az európai kereskedelem fejlesztését a fejlődő országokkal, és milyen gyakran vettek részt a szavazásokon? A pazarlást vizslató másik kérdéscsoportban azt igyekeztek feltárni, vajon kik iratkoztak be az Európai Parlament, azaz az adófizetők által bőkezűen finanszírozott nyugdíjpénztárba, sürgették-e ezen alap működésének tisztázását, felszólaltak-e a strasbourgi ülésezés ellen, jóváhagyták-e a parlament költségvetését a számvevőszéki aggodalmak ellenére.
Az elemzők úgy találták, hogy a képviselők igencsak pártolták a pénzügyek bizalmas kezelését, semmiféle büntetést nem helyeztek kilátásba még a nyilvánvalóan és nagy összegű visszaéléseket elkövető társaikkal szemben sem. 2005-ben például leszavazták, hogy az utazási költségeket a valóságos kifizetésnek megfelelően számolják el.
Ez a bizonyos értelemben önkényes összesítés érdekes végeredménnyel zárult a huszonhét országban folyó választási kampány tetőpontján. Az utóbbi öt évet teljes mértékben kitöltő huszonöt EU-tagállam élén Svédország áll, mögötte következik Hollandia, Dánia. A sor végére szorult Szlovákia a 21. helyen, aztán Magyarország, Ciprus, Olaszország és Spanyolország. A helyezések azért figyelemre méltóak, mert kísértetiesen összevágnak a különféle nemzetközi korrupciós és gazdasági versenyképességi vizsgálatok eredményeivel.
