Takaros fehér házak piros tetővel és jó kilátással: biztonsági szempontból a legtöbb izraeli telep domboldalra épült, hogy jól belátható legyen a környék. Körülöttük pufferzóna, útjaikat csak ők használhatják. Az 1967-es arab-izraeli háború után izraeli megszállás alatt maradt területeken van olyan telep, amelynek ma már több tízezer a lakosa. A nemzetközi jog által illegálisnak minősített telepek folyamatosan bővülnek: az itteni lakosság gyorsabban nő, mint magában Izraelben.

Izraeli tisztségviselők szerint Clinton semmi újat nem mondott, csak megismételte az amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő május 18-i washingtoni találkozója nyomán világossá vált nézetkülönbséget. Mark Regev izraeli kormányszóvivő viszont kijelentette: engedni kell, hogy a normális élet folytatódjon ezekben a közösségekben, vagyis a már meglévő telepeken. Ehud Barak védelmi miniszter korábban megszellőztette, hogy az izraeli kormány kész lenne lebontani huszonkét, engedély nélkül létesült ciszjordániai vadtelepet. Ezek jórészt néhány lakókocsiból állnak, és néhány tucat ember lakja őket, létesítésükhöz pedig semmilyen kormányzati engedélyt nem kértek. Ezeket "áldozná" most be a zsidó állam, hogy a többi, immár évek-évtizedek óta meglévő - közel félmillió izraelinek otthont adó - telepeket megtarthassa, sőt azok tovább növekedhessenek.

Abbasz palesztin elnök azonban ragaszkodik hozzá, hogy a béketárgyalások csak akkor indulhatnak újra, ha Izrael minden további bővítést leállít. A palesztinok arra hivatkoznak, hogy a telepek lehetetlenné teszik, hogy működőképes és egységes saját államot hozzanak létre.