Az AI 2009-es összefoglalója a Magyarországról szóló másfél oldal élén említi a Magyar Gárdát, amelyet "elsődlegesen romaellenes, radikális jobboldali szervezetként" ír le. Decemberben a bíróság kimondta a Magyar Gárda feloszlatását, de a szervezet vezetője közölte, fellebbeznek a végzés ellen.

A jelentés felidézi azt is, hogy az Alkotmánybíróság tavaly nyáron - a véleménykifejtés szabadságának korlátozása címén - megsemmisítette a polgári és a büntető törvénykönyv módosításait, amelyekkel a parlament 1992 óta már negyedszerre próbálta kiigazítani a gyűlöletbeszédről szóló törvényt.

Az AI szerint a romákat továbbra is sújtó megkülönböztetések közé tartozik a közoktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a lakhatáshoz és a foglalkoztatáshoz való hiányos hozzáférés. A romák oktatási szegregációjának felszámolását célzó intézkedések "egyes helyi hatóságok részéről ellenállásba ütköznek", és 170 településen léteznek továbbra is tényszerűen szegregált, csak romákat oktató iskolák.

A Magyarországgal foglalkozó fejezet kitér arra is, hogy tavalyig még nem azonosították azokat a rendőrtiszteket, akik felelősek voltak a tüntetőkkel szembeni nem megfelelő bánásmódért a 2006-os budapesti demonstrációk során. Ugyancsak említik, hogy nem volt érdemi előrehaladás az állítólag két rendőr által 2007-ben megerőszakolt E. Zsanett ügyében.

Az Amnesty International említi Szlovákiát és Romániát is, ahol megkülönböztetéssel szembesült a roma lakosság. A szlovák kormány hozott ugyan különféle intézkedéseket, hogy a roma gyerekek jobban hozzáférjenek a közoktatáshoz, de "gyakorlati elkötelezettség nem volt" az iskolai szegregáció felszámolására. Romániában a romák megkülönböztetése a köztisztviselők és a társadalom egésze részéről széles körű és mélyen gyökerező. A jelentés megemlíti, hogy Traian Basescu elnök a "büdös cigány" kifejezést használta egy újságíróra, de nem született elmarasztaló bírósági ítélet.

Orosz emberi jogi szervezetek szerint tavaly legalább 87 személy vesztette életét Oroszországban faji indíttatású támadásokban. Az AI jelentésében kitér arra, hogy azok az orosz emberi jogi aktivisták, újságírók, akik szót emeltek az emberi jogi visszaélések ellen, fenyegetésekkel és megfélemlítéssel szembesültek, ráadásul ahelyett hogy védelmükben vizsgálatokat indítanának, ellenük folytatnak le büntetőeljárásokat a hatóságok bírálatáért Oroszországban.