Észak-Korea nemcsak az atomtechnológiát teszteli, hanem az új amerikai adminisztrációt is - ez az általános vélekedés Washingtonban. Feltűnt az USA-ban az is, hogy a 2006-os atomteszthez hasonlóan ezúttal is amerikai ünnepnapra (a hősi halottak hétfői emléknapjára) időzítették a detonációt.

Nincs nagyobb biztonsági kihívás Ázsiában egy nukleárisan felfegyverkezett Észak-Koreánál. (A miniszter) azon dolgozik majd, hogyan léphetünk fel közösen annak megakadályozására, hogy ez valósággá váljon - közölte Robert Gates e heti, már korábban egyeztetett pekingi útja előtt Geoff Morrell, a Pentagon szóvivője. Amerikában is kulcsfontosságúnak tartják az orosz és a kínai együttműködést Phenjan sarokba szorítására. - Nagyon is világos, hogy az észak-koreaiak provokálnak, le akarják állítani a hatoldalú egyeztetéseket - állítja Gary Samore, a Fehér Ház a leszerelésért felelős igazgatója, mindamellett úgy vélve: a KNDK kilenc hónapon belül a tárgyalóasztalhoz való visszatérésre kényszerülhet. Az Egyesült Államok eközben viszont, aligha enged a nyomásnak - ami pedig Kim egyik szándéka lehet -, hogy kétoldalúan tárgyaljon a rezsimmel, mint "bizonyított" atomhatalommal.

A CIA értékelése szerint az észak-koreai atomarzenál legalább féltucatnyi, akár tucatnyi elemből állhat. Ez persze messze nem jelenti azt: a KNDK képes lenne az atombombát olyan méretűre zsugorítani, hogy elférjen egy hordozórakétán. Azt pedig főleg nem, hogy eredményesen célba is tudná juttatni.

Mit tehet a Fehér Ház? A The New York Times kormányzati forrásai szerint a legkézenfekvőbb - és mindeddig kiaknázatlan - eszköz az észak-koreai hajók átvizsgálása, amelyet ENSZ BT-felhatalmazás tesz lehetővé. A másik pedig Kína kezében van: az olajcsap elzárása. A mindig is "keménykedő" The Wall Street Journal keddi vezércikke szerint Barack Obama elnöknek az észak energia-, készpénz-, és segélyellátását elvágó nemzetközi erőfeszítésekre kellene összpontosítania; ez Peking, Tokió és Szöul részvételét is igényli.