A hírügynökségek most azt közölték, hogy a robbantás okozta földrengés nagyobb volt, így a becslések szerint 20 kilotonnányi töltetet használhattak, szemben a korábbi 5-15 kilotonnával. S minthogy a robbantást követően állítólag gyors egymás után három rövid hatótávolságú rakétát is fellőttek, Phenjan céljait illetően a szakértők két tényezőt említenek: Észak-Korea bizonyítani kívánja a külvilágnak, hogy előrehaladt rakéta- és nukleáris programjával, illetve belpolitikai megfontolással azt, ha tárgyal a "sátánnal" (hiszen a koreai háború óta az Egyesült Államok a fő ellenség), akkor immár egyenlő partnerként teszi.

Szöulban elkeseredett tüntetések törtek ki

Az észak-koreai atomprogram szakértőjének számító Torzsa István, aki PhD-jét ebből írta, kérdésünkre megerősíti, hogy bár Phenjan még a régi "testvéri együttműködés" idején kért segítséget a Szovjetuniótól, az NDK-tól, sőt még Magyarországtól is atomprogramjához, majd csak a Szovjetunió szétesését követően jutott különféle titkos forrásokból technológiához. Így szokták említeni a pakisztáni vonalat is. Erre volt válasz a világsajtó kommentárjai szerint az 1994-es genfi keretmegállapodás, amelynek értelmében Észak-Korea kapott volna két könnyűvizes reaktort saját nukleáris programja leállításáért. A tárgyalások időközben hatoldalúvá szélesedtek, ám az ígért reaktorok hiányában Észak-Korea a közelmúltban a leállított programja újraindítása mellett döntött. Torzsa orosz szakértőkre hivatkozik, akik szerint Észak-Koreának esetleg 2-6 atombombája lehet, de ezek "piszkos bombák", azaz egyelőre sokkal nehezebbek annál, hogy rakétafejekként használhassák.

A phenjani vezetés "kiszámíthatatlanságában" azért mindig is van "kiszámíthatóság". Észak-Korea az új Obama-kormányzatnak próbált jelzéseket küldeni, s Phenjan úgy értékelhette, hogy nincs kedvező reakció. Phenjan egyébként is előszeretettel alkalmazta a tárgyalásokon az egy lépés előre, kettőt vissza taktikát. A mostani rakéta- és nukleáris kísérletet követően a külvilág a régi dilemmával találja szembe magát: bármit lép, az további problémákat hozhat magával. Észak-Korea nukleáris létesítményei nagy részét - a hírszerzők szerint - föld alá vitte, miként a több évtizedes "védekezés" során kiépített föld alatti alagútrendszerbe tudtak levinni kórházakat, iskolákat, a termelés egy részét is. Az eddiginél még elszigetelőbb ENSZ-szankciók hatása csak az észak-koreai álláspont további merevedését eredményezheti. S bár Kína és Oroszország is Phenjan nukleáris programja ellen van, a Biztonsági Tanácsban azért nem lefutott a szankciók súlyosbítása. Úgyhogy a mostani kemény, elítélő nyilatkozatok, s az átmeneti mosolyszünet után aligha marad más út, mint visszatérni a diplomáciai alkudozáshoz, a tárgyalóasztalhoz - véli Torzsa István.