A KCNA hivatalos phenjani hírügynökség az ország védelmét célzó "nukleáris elrettentés" erősítésével indokolta a történteket. A Koreai-félsziget belső viszonyai ismét nagyon kényessé és kiszámíthatatlanná váltak: a volt dél-koreai elnök szombati öngyilkossága komoly belpolitikai válságot okozott Szöulban, amit a KNDK váratlan nukleáris próbarobbantása regionális válsággá súlyosbíthat.

Az orosz Távol-Keleten lévő megfigyelőállások mérései szerint a robbantás mintegy 20 kilotonna erősségű volt, ami nagyjából a hirosimai atombombáénak megfelelő rombolóerő. A szöuli Yonhap hírügynökség közlése szerint a próbarobbantás a Richter-skála szerinti 4,4-es földrengést váltott ki a régióban, ugyanakkor a próbarobbantás technikai színvonala meghaladta a 2006 októberében lezajlott első nukleáris robbantásét. Akkor a phenjani vezetés a Bush-adminisztrációra akart nyomást gyakorolni, végül az ENSZ Biztonsági Tanácsa gazdasági és kereskedelmi szankciókat fogadott el a rezsimmel szemben. Az első nukleáris próbarobbantás következtében végül a KNDK jobb alkupozícióban tért vissza a pekingi székhelyű hatoldalú tárgyalásokhoz, ahol 2007 februárjában megegyezés született. A KNDK vállalta, hogy egymillió tonna nehézolajért cserébe teljes nemzetközi ellenőrzés alá helyezi nukleáris tevékenységét. A feszültség azonban nem csökkent a térségben, ugyanis a két Korea között kialakult együttműködési folyamat megszakadt. Ez alapvetően a szöuli hatalomváltással magyarázható: a két cikluson keresztül kormányzó baloldali vezetés örökébe lépő konzervatív kormányzat feltételekhez kötötte a KNDK támogatását, valamint megengedte a radikális disszidens szervezetek tevékenységét. Így a Koreai-közi viszonyok mélypontra jutottak, ráadásul a félsziget mindkét országában komoly belső feszültségek vannak. Északon a 67 éves Kim Dzsong Il utódlásának előkészületei zajlanak, ami szükségessé teszi a központi hatalom erejének demonstrálását és az utódként kijelölt Kim Dzsong Un fokozott nemzetközi figyelem melletti bemutatását. Délen pedig a népszerűségéből rendkívül sokat vesztett Ri Mjong Bak elnök kormányzata és a békülékeny északi politikát indítványozó baloldali ellenzék között húzódik feszültség, amit Ro Mu Hjon tavaly leköszönt elnök szombati öngyilkossága tovább súlyosbított.

Korea-szakértők úgy vélik, hogy a phenjani rezsim "bizonyítási kényszerbe" került. Az első nukleáris próbarobbantás után ugyanis több elemző kétségbe vonta, hogy valóban nukleáris robbantást hajtottak végre. Pár hete pedig a rezsim egy kommunikációs műhold felbocsátását hangoztatva ballisztikus rakétakísérletet hajtott végre, amit külföldön többek szintén kudarcnak minősítettek. Ez kétségkívül hozzájárult a tét folyamatos emelkedéséhez.

A szakértők véleménye egyébként megoszlik abban a kérdésben, hogy a gazdasági büntetőintézkedésekkel lehet-e nyomást gyakorolni a szovjet tömb megszűnte óta amúgy is elszigetelt KNDK-ra. A rezsimnek ugyanis az országba tartó valamennyi teherhajó átvizsgálása esetén is a kínai és az orosz határszakaszokon keresztül mindig maradnak kapui a külvilág felé.