A Kreml újra felfedezte az arab világot
Az első látványos lépések egyike 2005-ben volt, amikor Oroszország az Iszlám Konferencia Szervezetének megfigyelőtagja lett. (Lavrov ebben a minőségben utazott pénteken Libanonba.) Ezután Szíriával elevenítette fel a szovjet időkben szoros kapcsolatait. Igaz, Bassár el-Aszad négy évvel ezelőtti, első moszkvai vizitje - a szíriai elnök azóta háromszor járt az országban - inkább csak Damaszkusznak hozott eredményeket, miután Moszkva lemondott a még a Szovjetunióval szemben - alapvetően fegyverimport révén - felhalmozódott 13,4 milliárd dolláros adósságának 70 százalékáról. Cserébe azonban csak visszafogottan kapott lendületet az újabb fegyverszállítás. A múlt héten kiderült, hogy nem valósul meg a MiG-31E vadászgépek leszállítása. (A félmilliárd dolláros ügyletet - sejtetik - részben Damaszkusz fizetési nehézségei, részben Izrael fenntartásai miatt függesztették fel.) Ugyanígy inkább hangzatos, semmint valós tervnek tűnik egyelőre a jelenleg az ukrajnai Szevasztopolban állomásozó orosz fekete-tengeri flotta áthelyezése a szíriai Tartuszba.
A leglátványosabb lépés azonban a térséget illetően az Egyesült Államok és az EU által is terrorista szervezetnek minősített Hamasz-delegáció moszkvai fogadása volt. A palesztin iszlamista szervezetet - korábbi választási győzelme után - az orosz külügyminiszter fogadta. Khaled Masal 2006 után egy évvel is az orosz fővárosban járt, a hét végén pedig Lavrov ismét tárgyalt a politikussal a damaszkuszi orosz nagykövetségen.
Az arab országok újrafelfedezése mellett Moszkva Izraellel is igyekszik jó viszonyt fenntartani, ennek jele a tavaly életbe lépett vízummentesség a két ország között. Bár az őszszel Moszkvában járt akkori izraeli kormányfő, Ehud Olmert nem kapott garanciát a közel-keleti orosz fegyverszállítás visszafogására, úgy tűnik, erre az orosz fél mégis hajlik rá. A szíriai szerződés felfüggesztésének időzítése összefüggésben állhat az izraeli külügyminiszter, Avigdor Lieberman júniusban esedékes moszkvai látogatásával.