Ne bízz a férfiakban!

Fociedzésre megyünk - vetjük oda tolmácsommal a NATO afganisztáni missziója (ISAF) főhadiszállásának bejáratánál a marcona őrnek, aki készségesen beenged minket. Az afganisztáni női fociválogatott ugyanis a katonai bázison belüli füves pályán edz. Furcsán hétköznapi, mégis rendkívüli látvány, ahogy a körülbelül másfél tucat lány nevetgélve végzi a gyakorlatokat. A lábaikat ugyan elfedik, és van, aki sapkával vagy kendővel takarja a haját, az egésznek mégis hihetetlenül felszabadult hangulata van. A kerítésen túl a főhadiszállás nemzeteinek zászlói lobognak, antennák éktelenkednek, de ez a pályán senkit sem zavar. Itt a játékra koncentrálnak.

Abdul Sabur Walizada egykori válogatott játékostól, a lányok edzőjétől, megtudom, hogy a csapat hetente háromszor edz. Kabulban nem kevesebb, mint 25 női klubot jegyeznek, és a szövetség országszerte ezer játékost tart számon. A válogatott a nehéz anyagi és infrastrukturális körülmények miatt jobbára Kabulból verbuválódott.

A női válogatott négy éve alakult, és születésében Walizadának nagy szerepe volt. Az iskolákat járva észrevette, hogy mekkora a vágy és a szeretet a lányokban a játék iránt. Látta, ahogy akár kosárlabdával is képesek focizni. Javaslatára - és a FIFA segítségével - megszületett a női válogatott. Walizada elkötelezett sportember. A férfiválogatottal épp Türkmenisztánban járt, amikor kitört a mudzsahedinek közti rettenetes polgárháború a kilencvenes évek elején. A játékosok közül csak hatan tértek vissza Afganisztánba, köztük volt Walizada is. A tálib uralom alatt sem adta fel a játékot, és ma már mosolyogva meséli, hogy akkoriban hosszú ujjú trikóban, és hosszú nadrágban kellett rúgni a bőrt. Az edző akkor sem ijedt meg, amikor a női válogatott irányítása miatt nemrég idegenek megfenyegették.

A lányok szülei általában jól fogadják a sportszenvedélyt. Inkább az jellemző, hogy a többi rokon, vagy vidéken a törzs vezetői szólják meg a lányt, vagy a családot. De eddig egyetlen játékosnak sem esett bántódása. Merthogy ezzel is számolni kell. - Öt éve a lányoknak még a kezét sem lehetett látni, most meg itt futkároznak a pályán. Ez nagy eredmény, de még messze vagyunk attól, hogy egyenlőként kezeljék őket - mondja Walizada. Elmondja, hogy a csapat még nem áll készen a nemzetközi megmérettetésre. Igaz, már háromszor megverték az ISAF női válogatottját.

Hadisa Wali, a 17 éves középpályás a Real Madrid műholdas csatornáját nézve szeretett bele a csapatba és a játékba. A kedvencei mai napig Zidane és Ronaldo. - A családom nagyon büszke rám - meséli izgatottan. Azt szeretné, ha minél többet tudna edzeni, és a csapattal dicsőséget szerezne Afganisztánnak.

Pedig ez az ország nem bánt jól a nőkkel. S az egyre romló biztonsági körülmények miatt a nők helyzetének javítása ismét háttérbe szorult. Az augusztusi elnökválasztáson két női jelölt indul a 42 férfi mellett. Egyikük, a királyi családból származó Shahla Ata jelenleg a törvényhozás alsóházának tagja. Irodájában, parfümfelhőben ülve fejti ki, hogy a nőknek semmi reményük nem lesz a jobb jövőre, ha ismét férfi irányítja Afganisztánt. - Pedig az afgán nők tiszták, nem korruptak, nem csempésznek drogot, nem tapad vér a kezükhöz. Anyaként bánnának a hazával, ha esélyt kapnának. Ezt kéne már végre belátni - hangsúlyozza az esélytelen jelölt. -A nőknek nem szabad többé megbízniuk a férfiakban - vonja meg a súlyosnak hangzó konklúziót. Pedig Afganisztánban ez csak alapszabály.

Kabulból jelenti kiküldött munkatársunk, Zalán Eszter

Edzés közben
Edzés közben
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.