A találkozó a formális közös határozatot is mellőzte. Az orosz államfő azonban pozitívan nyilatkozott az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosoval, az EU biztonsági és külügyi főmegbízottjával, Javier Solanával, és az EU soros elnöki tisztét betöltő Csehország államfőjével, Václav Klausszal folytatott tárgyalása után. Dmitrij Medvegyev szerint a megbeszélések közelebb hozták a feleket a partnerségi és együttműködési megállapodás kérdésében is - igaz, konkrétumot nem említett.

A tárgyalásokon külön figyelmet kapott Ukrajna. Az EU földgázszükségleteinek negyedét fedező Oroszország évi 130 milliárd köbmétert az ukrajnai vezetékeken keresztül juttat az unóba, ám a Kijev és Moszkva közötti elszámolási viták miatt az elmúlt években többször akadozott a tranzit. Moszkva szerint azonban annak a félnek kell biztostékot adnia, amelyik fizetéssel tartozik - azaz Ukrajnának. A közeljövőben Moszkvának 19,5 milliárd köbméter földgázt kell eljuttatnia az ukrajnai tározókba, ám nem látja biztosítottnak, hogy időben megkapja érte az őt illető négymilliárd dollárt. Medvegyev ezért felvetette, hogy Brüsszel Moszkvával közösen biztosítson hitelt a fizetési zavarokkal küzdő Ukrajna számára. Ez egyúttal utalás annak az orosz javaslatnak a felelevenítésére, hogy az ukrajnai gázellátó rendszer kerüljön közös EU-orosz-ukrán konzorcium ellenőrzése alá, biztosítandó a hálózat karbantartását. Ezt azonban Kijev ellenzi.

Nem közeledtek az álláspontok biztonságpolitikai kérdésekben sem. Oroszország élesen ellenzi a NATO esetleges keleti - Ukrajnát és Grúziát is érintő - bővítését, de fenntartással figyeli az EU Keleti partnerség nevű programját is. Az EU-hoz a Kaukázus és Kelet-Európa volt szovjet tagköztársaságait politikailag és gazdaságilag közelebb hozó projekt Moszkva szerint burkoltan Oroszország elszigetelését célozza, és úgy látják, hogy a tavalyi grúz-orosz fegyveres konfliktus részben ennek az elszigetelési politikának a következménye.

Medvegyev és Barroso a habarovszki tárgyalások után