Provokatív alkotásból akad itt bőven, de sokakat az is meghökkentett, hogy a tömegeket vonzó tárlat fő médiapartnere a nem éppen a kultúra barátjaként ismert Bild Zeitung. Az inkább a fedetlen női bájakat közszemlére tevő bulvárlap szokatlan szerepvállalása Frank Böscht nem lepi meg. A giesseni Justus Liebig Egyetem történészprofesszora lapunknak nyilatkozva azt fejtegette: a Bild kitalálója, a nevét viselő médiakonszernt alapító Axel Springer legalább olyan jellegzetes figurája a szövetségi köztársaságnak, mint az 1949. május 23-án alapított NDK első kancellárja, Konrad Adenauer.

Adenauerék anno időleges újrakezdésnek szánták az NSZK-t. Sokáig úgy gondolták, hogy a pár hónappal később megalakult NDK-t majd valahogy beolvasztják. A hidegháború és a berlini fal ezt fél évszázaddal kitolta. S ugyan a német demokrácia sem tökéletes, a náci múlttal való szembenézésre még jó ideig várni kellett. Az 1969-ben született Bösch szerint a mostani a legszabadabb és a legdemokratikusabb Németország, amely valaha is létezett. - Az alapítók büszkék lehetnek a mai Németországra, bár az ő világképük, például a kultúrában, az oktatásban a mai németországi közfelfogásnál sokkal konzervatívabb volt. A radikális váltás igazából Willy Brandt kancellárságához kötődik, a néhai szociáldemokrata politikus volt az, aki modernizálta az időközben multikulturális társdalommá vált szövetségi köztársaságot. Bösch érdekes módon a hatvan év nagy reformerei közé sorolja Helmut Kohlt. A 16 éven át kormányzó "pfalzi óriás" indította el a közszolgáltatások, a vasút és a posta privatizációját, illetve nyitotta meg a televíziózást a kereskedelmi adók előtt.

A közvélemény szemében a hatvan évet a sokat dicsért alkotmánynál sokkal erősebben kifejezi a szociális piacgazdaság és a német gazdasági csodát jelképező, immár több éve eltemetett nyugatnémet márka. Más kérdés, hogy az NDK-t az 1989-es falomlás után úgy "nyelték le", ahogy a "60 év 60 műből" most kihagyták. Hivatalos indokolás szerint azért, mert a faltól keletre, a "zónában" nem volt szabad a művészet.

A híres szobor, Totaladler