Obama: 'Szupermax' börtönökbe viszünk át guantánamóiakat
A maximális nemzetbiztonságot csak az amerikai értékek és jogvédelem melletti teljes kiállással lehet biztosítani - ez volt a fő üzenete Barack Obama csütörtöki, csaknem egyórás beszédének. - Messze a legnagyobb felelősségem, hogy garantáljam az amerikaiak biztonságát. Ezzel kelek reggel és ezzel fekszem le este ... De minden porcikám azt súgja, hogy hosszú távon csak akkor tudjuk biztonságban ezt az országot, ha felsorakozunk legalapvetőbb értékeink mellett - mondta az elnök az Országos Levéltár épületében, háta mögött "az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya" kőbe vésett arany felirattal.
A guantánamói különleges támaszpont ügyében két tűz közé szorult - balról emberjogi szervezetek részéről, jobbról pedig a konzervatív "héják" által támadott - Obama hosszasan ecsetelte, hogy a bázis mennyi kárt okoz Amerikának (több terroristát toboroztak propagandaeszközként való felhasználásával, mint ahányat őriztek ott), és védte eddigi döntéseit. Nemcsak a "kemény kihallgatási technikák" betiltása mellett állt ki, de két olyan intézkedést is védett, amelyet sokan hátraarcnak tartanak a várakozásokhoz képest. Így egyrészt a katonai bíráskodás felújítását Guantánamón. Másfelől - a külföldön harcoló katonák érdekeire hivatkozva - ismét megerősítette a Pentagont kompromittáló, visszaéléseket ábrázoló fotók közlésének leállítását.
- Nem a létesítmény bezárásáról hozott döntésem idézte elő a nehézségeket azzal kapcsolatban, hogy mit tegyünk a guantánamói őrizetesekkel. Ez a probléma amiatt áll fent, hogy egyáltalán megnyitották Guantánamót - fogalmazott a bázis kapcsán, mintegy visszadobva a labdát a kongresszusnak. A Capitoliumon ugyanis szerdán nagy többséggel úgy döntöttek: visszatartják a támaszpont bezárása szánt 80 millió dollárt, amíg Obama kész tervet nem tesz le az asztalra, amely garantálja, hogy nem kerülhet terrorista az Egyesült Államok tényleges területére. Ám Obama éppen ezzel ellentétesen foglalt állást. Megerősítette ugyan, hogy senkit nem bocsátanak szabadon Amerikában, aki veszélyt jelentene, de leszögezte: a tervek szerint a foglyok egy részét "szupermax" szövetségi börtönökbe szállítják át.
Obama öt csoportját vázolta fel az őrizeteseknek. Polgári bíróság elé azokat viszik, akik amerikai törvényeket sértettek meg. Az elnök cáfolta, hogy a szövetségi rendszer ne lenne képes megbirkózni egy ilyen kihívással. Az igazságügyi minisztérium nem sokkal Obama beszéde előtt jelentette be, hogy az 1998-as afrikai nagykövetség-robbantások egyik vádlottja, egy guantánamói fogoly perét New Yorkban tartják meg. Azokat, akik a háborús jogot sértették meg, katonai bíróság előtt vonják felelősségre. A harmadik csoportot azok (21 fő) alkotják, akiknek szabadon bocsátását bíróság rendelte el, a negyediket (50 fő) pedig azok, akiket a külfölddel próbálnak befogadtatni. Végül maradnak azok, akikkel szemben vádat nem tudtak emelni, ám továbbra is veszélyt jelentenek. A Pentagon egy szerdai jelentése szerint a Guantánamóról elbocsátott 534 egykori őrizetes egyhetede állt újra terroristának.
Az elnök szavaira Dick Cheney, George W. Bush alelnöke külön beszédben válaszolt. Védte az előző nyolc év politikáját, így azt, hogy szeptember 11-e után megóvták a terrortól az amerikai földet, és Guantánamót is. Mint mondta, a vízbe fullasztás hatását előidéző technika "jogszerű, alapvető és igazolt" volt.
Csütörtökön a mértékadó amerikai sajtó visszafogottan tárgyalta az előző esti, New York-i zsinagógarobbantási kísérletet. Mint kiderült, a terroristatevékenységgel gyanúsított négy férfi, akiket csaknem egyéves FBI-művelet eredményeként vettek őrizetbe, valójában a detonáció előidézéséhez alkalmatlan eszközökkel rendelkezett. A helyi hatóságok "vágyszerűnek" minősítették, hogy az arab származású, muzulmán vallású amerikai állampolgárként körülírt elkövetők két zsinagóga felrobbantására törekedtek Bronxban. Tervük között szerepelt katonai gépek lelövése is, rakétával. A börtönből ismerték egymást. - A New York városával szembeni belbiztonsági veszélyek sajnos nagyon is valósak, és megerősítik, miért kell ébernek maradnunk a terrorizmus kiszűrésére tett erőfeszítéseinkben - fogalmazott Michael Bloomberg polgármester. - Ha van ebben jó hír, akkor az ez: e csoport viszonylag kimunkálatlan volt, korán sikerült beépülni, és nincsen kapcsolatuk más terrorcsoporttal - mondta Charles Schumer, az állam rangidős szenátora.
Az amerikai alelnök Koszovóban
Koszovó függetlensége megmásíthatatlan tény, s az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja a volt szerb tartományt a demokratikus és soknemzetiségű közösség létrehozásában - jelentette ki tegnap Pristinában Joe Biden amerikai alelnök. A politikus háromnapos nyugat-balkáni körútja lezárásaként érkezett Koszovóba, ahol lelkes fogadtatás után tárgyalt Fatmir Sejdiu államfővel és Hasim Thagci miniszterelnökkel. Bidennek ezután Sejdiu átadta az Arany Szabadságrendet, a második legnagyobb kitüntetést. Biden kijelentette, hogy Koszovó intézményei jelentős fejlődésen mentek keresztül, és továbbra is demokratikus, több etnikumot képviselő intézményekként kell működniük. Amíg ezt teszik, az USA támogatni fogja Koszovót - mondta, hozzátéve, hogy Koszovó szerbek és albánok közti felosztása elfogadhatatlan Washington számára. A térség jövőjével kapcsolatban Biden leszögezte, hogy az Egyesült Államok szerint az egész Balkánnak az EU felé kell orientálódnia. (Hírösszefoglalónk)
