A hárompárti nacionalista és liberális ellenzék kivonult a moldáviai törvényhozásból szavazás helyett, s a teremben maradt hatvan kommunista képviselő nem volt elegendő a sikeres elnökválasztáshoz. Egy ideig még bíztak abban, hogy legalább egy ellenzéki honatyát képesek lesznek megnyerni, de ez nem sikerült, és a kommunista párt jelöltje, az 53 éves Zinaida Greceanii a szükségesnél eggyel kevesebb szavazatot kapott. A jelölt egyébként közgazdász, korábban pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes, majd kormányfő volt. Tomszkban született, oroszul jobban beszél, mint románul. A másik jelölt, Stanislav Groppa ideggyógyász nem kapott egyetlen szavazatot sem.

Serefim Urechean ellenzéki képviselő, a Mi Moldovánk Egyesülés vezetője a helyi Komszomolszkaja Pravda tudósítása szerint azt nyilatkozta: választanak elnököt, de nem most, és nem ezekből a jelöltekből. Mihai Gimpu, a liberálisok vezére azt mondta: az ellenzék mielőbb új választásokat akar. Mint emlékezetes, a moldovai ellenzéki pártok szerint a kommunisták csalással szereztek többséget az áprilisi választásokon. A szavazást követően április 7-én fiatalok tömegei lepték el a chisinaui utcákat, több kormányépületet blokád alá vettek, romboltak. Két halott is volt. Megfigyelők szerint a kommunisták - nevezetesen Vladimir Voronin, aki még június 7-ig államfő, de már a parlament megválasztott elnöke - arra törekednek, hogy legalább egy ellenzékit megnyerve elkerüljék a választásokat. Ekkor Greceanii elfoglalhatná az elnöki posztot, és kinevezhetné a 42 éves Mihai Lupu eddigi házelnököt kormányfővé. Voronin szerint a két gazdasági szakember megoldhatná az ország - Európa legszegényebb államának - pénzügyi és gazdasági gondjait. A választási rendszer elég bonyolult. Ha a 28-i második fordulón sem sikerül elnököt választani, 15 napon belül újabb két választási forduló lesz. Utána jöhetnek az új választások.

A múlt havi tömegmozgalom után Voronin a román hatóságokat és a médiát azzal vádolta: beavatkoznak a moldáviai belügyekbe. Románia ezt visszautasította, de alig leplezetten arra törekszik, hogy befolyását növelje Chisinauban. A kommunisták viszont most a romántól különböző moldáviai identitás erősítését, s az Oroszországgal való kapcsolat javítását szorgalmazzák. Korábban Voronin inkább az EU felé orientált politikát folytatott, ám a keleti partnerséggel kapcsolatos prágai találkozóra csak külügyminiszterét küldte el.

Moldovának nemcsak súlyos gazdasági helyzete okoz gondot, de az ún. Dnyeszteren túli területek állapota is. Ez a főleg oroszok lakta terület gyakorlatilag független a moldáviai központi hatalomtól, és az itt állomásozó orosz kontingens védelmét élvezi.