A nemzetközi jogilag a mai napig hadban álló országok közötti gazdasági kapcsolatok beindítása a kilencvenes évek végéig nyúlik vissza. Dél-Korea első balközép irányultságú elnökeként hivatalba lépő Kim De Dzsung ugyanis az üzlet és a politika szétválasztásának jelszavával arra ösztönözte a déli cégeket, hogy hajtsanak végre működő tőkebefektetéseket a KNDK-ban. A beruházások éllovasa a Hyundai vállalatcsoport lett. Először megszervezték a déli turistacsoportok rendszeres beutazását az északi Gyémánt-hegységbe, majd 2004-ben beindították a keszongi ipari parkot. A helyi munkaerő olcsóságát jelenleg 103 különféle déli cég használja ki, az általuk foglalkoztatott kb. 38 ezer északi munkásnak havi 70 dolláros alapbért fizetve.

A phenjani hatóságok valóságos ultimátumot intéztek a beruházó dél-koreai cégekhez: vagy elfogadják a bérleti szerződések, a bér- és adóügyi megállapodások új feltételeit, vagy távoznak az ipari parkból. A Korea-közi kapcsolatok megromlása a tavaly februárban lezajlott szöuli hatalomváltáshoz köthető. A két cikluson keresztül tartó baloldali kormányzást követően ugyanis konzervatív jelölt nyerte az elnökválasztást. A keményebb hangot megütő Ri Mjong Bak államfő kormányzata egyrészt felfüggesztette a KNDK feltétlen támogatását, másrészt hallgatólagos beleegyezéssel járul hozzá a radikális disszidens szervezetek tevékenységéhez.

A gazdasági együttműködés fokozatosan lehetetlenült el. Először a keszongi ipari parkba működő vasúti forgalom állt le, majd tavaly nyáron a Gyémánt-hegységbe irányuló turizmust függesztették fel. A perspektivikusnak indult folyamat végére a közös ipari park bezárása tehet pontot, amelynek első számú kárvallottjai az észak-déli gazdasági kapcsolatoknak bizalmat szavazó déli cégek lehetnek.