Az EU-külügyminiszterek megfogalmazták óhajukat: a cseh elnökség és a bizottság figyelmeztesse Moszkvát a nemzetközi kötelezettségeinek a tiszteletben tartására. A hét második felében, Habarovszkban rendezendő EU-orosz- csúcstalálkozón a huszonhetek véleményét tolmácsolva felmerül majd Grúzia, az európai fegyveres erők és fegyverzetek helyzete, az energetikai charta ügye, míg orosz részről Medvegyev elnök európai biztonsági elképzeléseit szeretnék elővezetni. Mint Balázs Péter külügyminiszter kérdésünkre elmondta: a hétfői találkozón a diplomáciai vezetők arra adtak felhatalmazást a Habarovszkba utazó uniós küldöttségnek, hogy meghallgassa Medvegyev elnököt.

Az EU-nak és az Egyesült Államoknak is megfelelő az a biztonsági szerkezet, amely a helsinki értekezlet nyomán és a kelet-európai rendszerváltásokat követően az utóbbi évtizedekben kialakult. Az EU nem kíván csupán a biztonság katonai elemeiről diskurálni, ahogy Helsinkiben is annak idején a három kosárról folyt az alkudozás. A kölcsönös függőség taglalása, azaz a partneri szerződés megújítása kerül a tárgyalóasztalra. Az augusztusi orosz-grúz háború után az unió felfüggesztette a megbeszéléseket, majd úgy döntött, Oroszország túl fontos ahhoz, hogy ne beszéljen vele.

A csúcs előtt Csizsov orosz EU-nagykövet azonban azt fejtegette, hogy szerinte csak a szűken értelmezhető biztonsági kérdések szerepelnek a napirenden.

Oroszországot felháborította, hogy a NATO békepartnerségi hadgyakorlatot rendezett Grúziában, hogy az EU meghirdette keleti partnerségi politikáját, hogy Moszkva véleményének kikérése nélkül szorgalmazza az ukrán gázvezetékek korszerűsítését. Oroszország az EU-tag Romániát is azzal vádolta, hogy növelte a feszültséget Moldovában.

A hétfői külügyi tanácsülésen szó esett még Iránról, az új amerikai politika fényében. Balázs Péter szerint kérdés, milyen szerepet játszhat Irán a közel- és közép-keleti térségben, például rokonszenvezése a két állam (Izrael és Palesztina) megoldással, miként befolyásolja Izrael politikáját. Boszniában marad a 158 magyar katona és 5 rendőr, s Balázs álláspontja szerint fenn kell tartani ezt a jelenlétet, bár az uniós tagállamok egy része mindinkább csökkentené azt.

Solana külügyi főmegbízott kedden Biden amerikai alelnök társaságában érkezik Boszniába. Szomália partjainál viszont az unió növeli katonai jelenlétét, s a szárazföldön is megoldást keres a szomáli fegyveres erők és a környező országok bevonásával. Végül, a cseh soros elnökséget képviselő Európa-ügyi miniszter azt mondta: jól lenne, ha a júniusi uniós csúcsra az írek előállnának a lisszaboni szerződésről szervezendő újabb referendum dátumával, minthogy addigra elkészül az szöveg, amely biztosítékokat ad Dublinnak, hogy az EU nem avatkozik adó-, biztonsági és szociális politikájába, a decemberi állam- és kormányfői alku szellemében.

Hétfő kora délután tűz ütött ki az Európai Bizottságnak otthont adó, 240 ezer négyzetméteres Berlaymont-palotában, amelyet 2700 embernek kellett gyorsan elhagynia. Személyi sérülés azonban nem történt. Még késő délután is nagy erőkkel dolgoztak a tűzoltók a helyszínen. Az épületet, amelyet 1960-ban emeltek, s 1991-ben felújítottak várhatóan csak kedden reggel nyitják meg újra. Értesülések szerint a tüzet az elektromos vezetékek meghibásodása okozta.

Jan Kohout, a soros elnök Csehország külügyminisztere és Javier Solana, az uniós külügyek irányítója az ülésteremben