A formálisan Grúziához tartozó, tavaly augusztusban Moszkva által egyoldalúan függetlennek elismert Abházia arra hivatkozva állt el a genfi részvételtől, hogy a tárgyalások kezdetéig sem kapta meg az ENSZ főtitkára, Ban Ki Mun múlt hétre ígért jelentését. - Ez arra utal, hogy a főtitkárra külső nyomás nehezedik, így kétséges, hogy a szervezet semleges álláspontot képviselne - jelentette ki az Echo Moszkvi orosz rádiónak az abház külügyminiszter. Szergej Samba ugyanakkor hozzátette, hogy a terület érdekelt abban, hogy a térségben ENSZ-békefenntartók teljesítsenek szolgálatot.

A genfi forduló már az ötödik a tavaly augusztusi grúz-orosz fegyveres konfliktus óta, amelynek során Tbiliszi fegyveres erővel kívánta visszaszerezni az ellenőrzést az Abháziához hasonlóan formálisan szintén hozzátartozó, ám másfél évtizede orosz támogatással lényegében független Dél-Oszétia felett, ahol nemzetközi felhatalmazással az orosz erők látták el a békefenntartói szerepet. (Moszkva ezután Abházia mellett Dél-Oszétiát is önálló államnak ismerte el.)

Az első négy forduló sem hozott érdemi eredményt Genfben: az elsőn Abházia és Dél-Oszétia kivonult, miután nem teljes jogú félként vehetett volna részt a tárgyaláson, a továbbiakban ugyan minden érintett fél jelen volt, ám konkrét döntések nem születtek sem a két terület státusza, sem a menekültek, sem a konfliktus fegyveres rendezését kizáró biztonsági garanciák ügyében. Utóbbit Moszkva követeli Tbiliszitől.

Ezzel együtt Oroszország szerint hiba lenne, ha Abházia végleg elállna a genfi találkozóktól. - Ez az egyetlen fórum, amely kellően konstruktív ahhoz, hogy a feszültséget oldva használható útitervet dolgozzon ki a kérdés rendezésére - jelentette ki Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának helyettes vezetője.

Grúzia a tárgyalások kezdetén is ellenezte a két vitatott kváziállam részvételét a konferencián, így Abházia távolmaradása Tbiliszi szerint érdemben nem befolyásolja a megbeszéléseket, hiszen azokat valójában Oroszországgal kell lebonyolítani.

Dél-Oszétia delegációja azonban részt vesz a megbeszéléseken. - A déloszét helyzetet az EBESZ kísérte figyelemmel, míg az abház kérdést az ENSZ kezelte, így a Ban Ki Mun jelentésének elmaradása érthető módon Abháziában támasztott kétségeket - indokolta lapunknak a két terület eltérő hozzáállását Dél-Oszétia moszkvai nagykövete. Dmitrij Medojev szerint a genfi konzultációk mindenképpen hasznosak, és vélhetően idővel a két terület elismeréséhez vezetnek.

- Ez volna a logikus eredménye a megbeszéléseknek, erősítendő a térség biztonságát - mondta Medojev. A nagykövet hozzátette: - Az elismerés csak előre mehet azután, hogy Oroszország már önállónak tekinti Abháziát és Dél-Oszétiát. A folyamat visszafordíthatatlan.