'Rövid, súlyos betegség után a kapitalizmus megszabadult szenvedésétől'
A piros trikós fiatalok vörös rózsacsokorral borított hatalmas koporsót hordtak a vállukon. Néhányan felnagyított, a kapitalizmust eltemető gyászjelentést tartottak a magasba. - Rövid, súlyos betegség után a kapitalizmus megszabadult szenvedésétől. Részvétnyilvánításoktól kérünk eltekinteni! - volt olvasható a falécekre tűzött plakátokon A hangos és színes hét végi "gyászmenet" az elmúlt idők egyik legnagyobb munkavállalói-szakszervezeti megmozdulása volt Németországban, a szövetségi köztársaság különböző részeiből becslések szerint mintegy 100 ezer ember jött el a fővárosba, hogy ott legyenek a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) által szervezett tömegtüntetésen.
A globális gazdasági válság elleni fellépést, egyben a munkavállalókat védő európai szociális paktumot, magasabb béreket, biztos nyugdíjakat követelő demonstráció az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) kezdeményezésére indított, több országot érintő tiltakozássorozat része volt. Berlinnel párhuzamosan Prágában tüntettek a hírügynökségek szerint jó 30 ezren. Az ETUC-nak korábban Brüsszelben és Madridban 200 ezer embert sikerült mozgósítania azért.
- Nem mi okoztuk a válságot, mégis velünk akarják annak árát megfizettetni. Na, ezt azért mégse - magyarázta egy Hannoverből érkezett férfi, aki a kapitalizmust jelképező, papírmaséból kivágott süllyedő Titanicot emelt a levegőbe és "Szociálisan nyugtalanok vagyunk" feliratú óriáskitűzőt viselt. A "szociális nyugtalanság" egy régóta nem használt kifejezés a jólétéről ismert Németországban. A fogalmat Michael Sommer, a DGB első embere dobta be újra a köztudatba azt fejtegetve: ha a politika nem tesz semmit, pontosabban csak a munkavállalókra terheli a válság költségeit, úgy a társadalmi békét fenyegető, eddig errefelé nem látott szociális hátterű lázongások fenyegethetik Európa vezető gazdaságát.
A kapitalizmus, különösen a kockázatos pénzpiaci műveletekre építő "kaszinókapitalizmus" szitokszónak számított a Berlin központi útvonalain átvonuló tüntetésen. A "tisztességes szociális piacgazdaság" a többség számára változatlanul elfogadható modell - feltéve, ha nem a munkavállalók ellenében spekulálnak. - A játékkaszinók komolyabb ellenőrzés alatt állnak, mint a bankok - jegyezte meg nagy üdvrivalgás közepette John Monks, az ETUC brit főtitkára a berlini Győzelmi oszlop előtt. Három héttel az európai parlamenti választás előtt Sommer arról beszélt hallgatóságának, hogy az emberek olyan szociális Európát akarnak, amelyben a vállalatok szabadságát nem helyezik a dolgozói jogok fölé. Ahol egyenlő munkáért egyenlő bér jár, s ahol az állam nem borul térdre a kizárólag a részvényesek anyagi érdekei alá rendelt nagyvállalatok előtt.
Sommer mellett a két legbefolyásosabb német ágazati szakszervezeti szövetség, a fémipari IG Metallt irányító Berthold Huber és a szolgáltatóipari ver.di élén álló Frank Bsirske újabb, legalább százmilliárd eurós konjunktúraélénkítő csomagot követelt. - Nem hagyjuk, hogy a tőke a nyereségét privatizálja, a veszteséget viszont szocializálja! - üzenték a politikának, amelynek számos vezető személyisége felbukkant a menetben. Franz Müntefering, a szociáldemokraták elnöke mellett eljött két vezető zöld párti politikus, Renate Künast és Cem Özdemir is.
Németországban a gazdasági válság múlt őszi kirobbanása óta nem voltak igazán nagy munkavállalói megmozdulások. Miközben a radikális népi fellépés hagyományaival rendelkező Franciaországban számos csőddel vagy bezárással fenyegetett üzem dolgozói menedzsereket ejtettek túszul, a megroggyant német nagyvállalatok alkalmazottai eddig legfeljebb hangos dudaszóval kísért autós korzózással fejezték ki nemtetszésüket.
A németországi helyzet érdekessége, hogy a munkahelyek millióit fenyegető gazdasági válságból, a 2009 első negyedévében mért 3,8 százalékos GDP-visszaesésből a demokratikus szocializmust hirdető Balpárt egy jottányit sem tudott profitálni. Ezzel szemben reneszánszukat élik a szakszervezetek, egyre több munkavállaló kéri felvételét. Az új belépők a tagdíjakkal szépen növelik a sztrájkkasszát. A lap szerint az IG Metallnál félretett pénz arra elég, hogy egy elhúzódó konfliktus esetén a vasasok akár négy hónapra is megbénítsák a német ipari termelést.
Magyarok Prágában
Az Európai Szakszervezeti Szövetség végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy az egyes tagországok képviselői a hozzájuk legközelebb lévő demonstrációs színhelyre utazzanak. A magyarok esetében ez Prága volt. A hazai szakszervezeti konföderációk mintegy másfél száz szervezett dolgozót delegáltak a cseh fővárosba, a válság által leginkább sújtott ágazatokból: vegyészek, élelmiszer-ipari, építőipari és kereskedelmi dolgozók, vasutasok vettek részt a tüntetésen. Székely Tamás, a vegyészszakszervezet alelnöke lapunknak elmondta: a "túra" egynapos volt, hajnalban indultak több autóbusszal, s késő éjjel érkeztek vissza Prágából. A költségeket a hat szakszervezeti szövetség finanszírozta. (K. J. E.)
