Nincs fátyol, takarítás van
- Miből gondolja, hogy éppen most új fejezetet lehet nyitni a magyar-szlovák kapcsolatokban?
- Rendkívüli módon megélénkült a magyar-szlovák viszony az elmúlt fél évben. A kiváltó ok negatív esemény volt, a dunaszerdahelyi focimérkőzésen történt incidens. Ennek nyomán nagyon intenzív tárgyalási folyamat indult el, felélénkült a magyar-szlovák vegyes bizottságok egy részének munkája. Én ebbe a folyamatba kapcsolódtam be, amelyben az elődöm és sokan mások rengeteg mindent megpróbáltak. Az új miniszterelnökkel, Bajnai Gordonnal együtt úgy gondoltuk, hogy olyan lélektani pillanat ez, amikor az intenzív kapcsolattartást megpróbáljuk átfordítani együttműködésbe. Ennek persze komoly feltételei vannak, az egyik például, hogy Szlovákia hagyja abba a magyar veszély emlegetését. Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter nyilvánosság előtt kijelentette, hogy a gondjainkat ezentúl egymással oldjuk meg.
- Ez jól hangzik, de közben ott van Robert Fico és Ján Slota is. Ők szintén javulást akarnak?
- A szlovák gazdaság is kezdi megérezni a válság hatását. Fico is gondolkozik azon: minden sikerük mellett, ha át akarja vészelni a krízist, akkor jó néhány dologban érdemes összefognunk. Szlovákia egyik leghosszabb határa éppen Magyarországgal van.
- Ám a válság miatti ingatag helyzetben jól jöhet neki a feszültség fenntartása.
- Válságos, nehéz helyzetben az embernek nem ellenségekre, hanem barátokra van szüksége. Lehet külső bűnbakot keresni, de egy ellenségkép fenntartása sok energiát visz el. Az együttműködés viszont hoz valamit. Teljesen természetellenes, hogy EU- és NATO-tag szomszédok egymásban ellenséget lássanak.
- A hírhedten magyarellenes Slotát is meg lehet fékezni?
- Slota fékeződik magától. Egyrészt az effajta populista politikusok poénjai egy idő után elkopnak; nálunk is volt Torgyán és Csurka. Másrészt látható, hogy Slota miniszterei egymás után buknak bele korrupciós ügyekbe. Ő ma gyengébb, mint korábban volt. Arra is törekszünk, hogy ne azonosítsák Magyarországot marginális jelentőségű, szélsőjobboldali csoportokkal.
- Lehet ez ellen tenni valamit?
- Igen. Akinek füle volt, hallhatta, hogy a szlovák külügyminiszter ezt is nyilvánosan viszszaigazolta. Utaltam arra, hogy a szlovákiai szélsőséges mozgalmak szintén maskarákba öltöznek, és ők is szörnyű korszakot idéznek. Megbeszéltük, hogy ez egy jelenség, amelynek egész Európában vannak nyomai, és a kezelése mindenki saját, "családi" ügye. De ha átlépi a közös határt, akkor közösen kell fellépni ellene.
- Mit értett azon, hogy "tiszta lappal kell indulni"? Fátylat borítunk az eddig történtekre?
- Nincs fátyol, takarítás van. A fátyol alatt ott bűzlik minden tovább.
- Ha sikerül is meggyőzni a politikusokat, mi lesz a szlovák közvéleménnyel?
- A közvélemény egyelőre döbbenten látja, hogy elmegy az ismert céltábla. Sokan hozzászoktak a konfliktushoz, és csodálkozva kérdik: mi az, hogy barátság?!
- Pontosan mire számít ezek után?
- Feszültséget fenntartani vagy növelni a legkönnyebb dolog a külpolitikában. Mindkét oldalon vannak, nem is kevesen, akik jobban örülnének, ha a magyar-szlovák kapcsolatokban növekvő feszültségekről érkeznének hírek. Azért javasoltam, hogy próbáljunk új fejezetet nyitni, mert őrültség, amit csinálunk: nem vezet sehová, táplálja és bátorítja a szélsőségeket, növeli a gondjainkat.
- Mi lesz a legkeményebb dió?
- Szlovákia újszülött állam, amely próbálja megfogalmazni magát. Lehet, hogy még a schengeni tagság is kicsit korán jött, mert alighogy körbekerítette az új házát, jött az EU, és elbontotta a kerítést; szabadon mehet be magyar, cseh, lengyel. Felfokozott az érzékenység a nyelvhasználattal kapcsolatban is. Csakhogy nem a magyar nyelv fenyegeti a szlovákot, hanem a gyorsétkezdék vagy a komputernyelv, nem ellenünk kell tehát védekezni. Ráadásul nem jogi, politikai és büntetési eszközökkel kell rászorítani a kisebbséget az államnyelv ismeretére. Most tárgyalni fogunk az államnyelvtörvény tervezett módosításáról is.
