Húsz évvel ezelőtt egy védőfallal próbálták megóvni a szigetek egy részét a viharoktól. A mesterséges akadály miatt azonban csökkent a víz áramlási sebessége, ami a korallok pusztulását okozhatja. Mohamed Nasíd elnök olyan körülményeket szeretne teremteni, amelyek között megindul a korallzátonyok újjáépülése. Ugyancsak fontosnak tartja, hogy a 2004-es cunami által elpusztított parti növényzetet újratelepítsék, azok gyökérzete nélkül ugyanis a tenger elsodorja a termőtalajt. Öt évvel ezelőtt pedig felépítettek egy mesterséges szigetet, Hulhumalét, amely szinte már hegységnek számít a maga háromméteres magasságával. Az egyik helyi szervezet, a Bluepeace pedig azt javasolja, hogy a lakosság számára építsenek hét mesterséges szigetet - a költségeket pedig fedezzék a klímaváltozást előidéző fejlett ipari államok.

Tegnap közzétett tudományos eredmények azonban a korábban jósolt öt-hat méterrel szemben legfeljebb 3,3 méterrel emelkedik meg a tengerek szintje a sarki jégtakarók elolvadása esetén. Azonban még így is százmillióknak kell magasabban fekvő helyre költözniük. A Science tudományos folyóiratnak a nyugat-antarktiszi jégmező elolvadásáról szóló tanulmánya szerint ez a globális vízszintemelkedés megannyi tengerpari metropolis, például New York, számára jelent majd megoldhatatlan feladatot. - Bangladesben már másfél méteres emelkedés is tizenhétmillió embert űz el a szülőföldjéről - említ egy másik példát Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem professzora.

A Föld három legnagyobb jégfelülete a grönlandi, a nyugat- és a kelet-antarktiszi jégmező. Szerkezeténél fogva a nyugati jégtakaró akár már harminc év múlva olyan instabil állapotba kerülhet, hogy összeomolva hatalmas mennyiségű jeget onthat az óceánokba. A közleményt jegyző csoport figyelembe vette, hogy a Föld tömegvonzása miatt a tengerszint-emelkedés nem egységes. A legnagyobb szintnövekedés a negyvenedik szélességi kör környékén várható - ebben a térségben fekszik San Francisco és New York is. (Ö. Z.)

Cunami után - 2005. január, Maldív-szigetek