Nácivadászat a biológiai óra ellenében
Schrimm és csapata fontos szerepet játszott abban, hogy az Egyesült Államok hosszas jogi huzavona után a hét elején kitoloncolta Demjanjukot. A 89 éves férfit azzal vádolják, hogy az egykori sobibóri koncentrációs tábor őreként legalább 29 ezer zsidó meggyilkolásában működött közre. Büntetőpere heteken belül elkezdődhet. A vád szerint az ukrán származású Demjanjuk a nácik által kiképzett úgynevezett "travnyik" volt. A többségükben balti és ukrán származású pribékek brutális kegyetlenséggel vettek részt a zsidók szelektálásában, gázkamrákba hajtásában.
Schrimmék "körözési listáján" még számos exnáci van. Például a szerb származású Josias Kumpf, akit a kelet-lengyelországi Trawnikiban képeztek ki SS-önkéntesnek, majd pedig a sachsenhauseni koncentrációs táborban is "bevetettek". Kumpf amerikai adatok szerint legalább nyolcezer zsidó legyilkolásában vett részt. Hazátlanként Ausztriában él, a németek szeretnék elérni a kiadatását, a probléma az, hogy az osztrák törvények szerint a 83 éves férfi állítólagos bűnei időközben elévültek.
Ami Demjanjukot illeti, a sobibóri mellett a majdaneki és és a treblinkai koncentrációs táborokban is "szolgált" egykori önkéntest már a nyolcvanas évek végén Jeruzsálemben bíróság elé állították. Izraelben azzal vádolták, hogy Ivan Nyikolajevics Demjannyuk néven 1920-ban Ukrajnában született pribék azonos volt a treblinkai foglyok által a kegyetlensége miatt Rettegett Ivánnak hívott, a gázkamrák működéséért is felelős táborőrrel. Az első fokon halálra ítélt Demjanjukot végül az izraeli legfelsőbb bíróság bizonyítékok hiányában felmentette. Demjanjuk és ügyvédei az állítják: a férfi sosem volt lágerőr, összetévesztik valakivel. A német vádhatóság koronatanúja, a Sobibórt túlélő Thomas Blatt a berlini Der Tagesspiegelnek azt mondta: a perben nemcsak távolról látott Demjanjuk, hanem általában az SS-pribékek ellen fog vallani. Szerinte a második világháborúban német hadifogságba esett ukránnal a hadifogolytáborban szörnyen bántak, de pribékként egyszer sem próbált megszökni, miután kiderült, hogy mit várnak el tőle SS-parancsnokai.
A ludwigsburgiak a központ 1958-as alapítása óta több mint 110 ezer gyanúsított ellen nyomoztak, jogerősen azonban csak 6500 személyt ítéltek el. Schrimmék vádat nem emelhetnek, de a náci bűntettek helyszínétől és a feltételezett elkövetők tartózkodási helyétől függetlenül, globálisan kutathatnak.