Erdogan megnyugtatta Bakut
Nem nyitják meg addig az örmény-török határt, amíg nem rendeződik a karabahi konfliktus - röviden így foglalható össze török kormányfő tegnapi bakui megbeszélése. Recep Tayyip Erdogan több minisztere - köztük az energiaügyi tárca birtokosa - társaságában utazott Azerbajdzsán fővárosába, hogy ott megnyugtassa a muzulmán testvérország vezetőit. Azerbajdzsánban ugyanis összenemzeti felháborodást és - kormányszintű tiltakozást - váltott ki az az áprilisi bejelentés, miszerint úti tervet dolgoznak ki a török-örmény viszony rendezésére. A volt szovjetköztársaság határát Ankara 1993 zárta le, így torolva meg azt, hogy az örmény csapatok segítségével a hegyi karabahi enklávét gyakorlatilag kiszakították Azerbajdzsán területéből. A blokád súlyos csapás az örmény gazdaságra.
A viszony rendezetlensége ugyanakkor árt Törökországnak is, akadályozza az Európai Unióval tartó csatlakozási tárgyalásokat és viszonyát az USA-val. Erdogan azt mondta tegnap Bakuban Ilham Aliyev azeri elnökkel tartott közös sajtóértekezletén: "lehetetlen megnyitnunk a határt, amíg Karabah (örmény) megszállása véget nem ér".
A karabahi konfliktust 1994 óta próbálják nagyhatalmi támogatással rendezni - eredménytelenül. Az utóbbi hónapokban több orosz és amerikai nyilatkozat is megjelent, amelyek szerint közelednek a megoldáshoz. Sok jele azonban nincs ennek. A szovjetrendszer a karabahi örmény többségnek autonómiát adott Azerbajdzsán keretében. A rendszer utolsó éveiben azonban a karabahiak elszakadtak Bakutól, háborút folytattak, amelynek összesen 30 ezer halálos áldozata volt. Azeriek és örmények egyaránt. Akkor az örmények kerekedtek felül, erős orosz támogatást kaptak, és az enklávét szárazföldi folyosóval kötötték össze az anyaországgal. Erről a területről is rengeteg azerit űztek el. A két ország között azóta is folyamatos a gyűlölség, jól példázta ezt, amikor egy Budapesten tanuló azeri katonatiszt fejszével gyilkolta le örmény tanulótársát.
Az utóbbi évek azonban nagyban felértékelték Bakut: kőolaj- és földgázkincse miatt udvarolnak a dél-kaukázusi államnak az európai országok. Nemkülönben Törökország, amelynek fontos kőolaj- és földgázszállítója. Erdogan most ártárgyalásokat is folytat Bakuban, s a Nabucco vezeték ügyében is eljár. Törökország sajátos csapdahelyzetben van: véget kellene vetnie a viszályának Örményországgal és az örménységgel, lezárnia az első világháborús örményirtás nyitott ügyeit, de közben nem hagyhatja cserben az azerieket sem. Ez is sokba kerülne nekik. Eközben nyilvánvalónak látszik, hogy egyik érintett fél sem készült fel a békére. Évtizedek óta ősi ellenségként kezelik a szomszédokat, s a társadalmak nem tudnak egykönnyen váltani, A jelek szerint tehát korai öröm volt arra számítani, hogy a kaukázusi békéhez vezető úti terv gyors megoldást nyújthat.
