Megasztár 1970-ben
A döntő előtt a Magyar Rádió székházában sajtótájékoztatót tartottak, amelyen részt vett Ortutay Gyula akadémikus, a középdöntő zsűri elnöke is (nemrég jelent meg háromkötetes naplója, melyet végakarata értelmében csak halála után 30 évvel volt szabad kiadni, elolvastam, a kikötés teljesen érthető – R. L.).
Lengyelfi Miklós szerkesztő elmondta, hogy a 11 elődöntőben 79 szólóénekes és 12 kórus mutatkozott be a tévénézőknek. Az előzsűri 6 ezer jelentkező közül válogatta ki a megyénkénti négy-négy versenyzőt. Az elő- és a középdöntőkben 412 – többségében nem közismert – népdal hangzott el. A „szavazatként” beérkezett 5245 dal közül 1066-ot fogadott az MTA népzenekutató csoportjának munkatársaiból álló bizottság!
A március 29-i döntőben hat fődíjat osztottak ki. A Magyar Rádió és Televízió elnökének nagydíja mellett a Népművészet mestere kitüntetés, a KISZ-nagydíj, az Ifjú népművész és a kórusoknak adható Kiváló együttes szerepelt a kínálatban (a legeredményesebb fővárosi versenyzőt természetesen külön díjazták). A Zeneművészeti Főiskola igazgatója felajánlotta, hogy a „legérdemesebbet” felvételi vizsga nélkül fölveszik az ének szakra.
A korabeli zsűri elnökéül Kodály Zoltánnét kérték föl. Mellette Kira Annenkova, a moszkvai televízió népzenei főszerkesztője, Adnan Saygun török népzenekutató (Bartók egykori gyűjtő kollégája), Niale Sheridan, a dublini Arany Hárfa folklórfesztivál főtitkára, Tiberiu Alexandru, a bukaresti folklórintézet vezetője és Valens Vordusek ljubljanai népzenekutató-professzor ítélkezett. Ortutay, aki naplójában egészen nyitottan tudott beszélni mások gyöngéiről, „felszólalásában méltatta a vállalkozás kultúrpolitikai jelentőségét”.
Az első Röpülj pávát egyébként Faragó Laura népdalénekes nyerte.
