Zuschlag, a törvényes lobbista, meg a beavatatlan strómanok

A Zuschlag-per pénteki tárgyalásán a tanácsvezetőnek többször figyelmeztetnie kellett a vádlottakat, hogy nem szabad másokat – elsősorban az ügyészséget és az első fokú ítéletet meghozó Bács-Kiskun Megyei Bíróságot – bűncselekménnyel vádolniuk. Ezt leszámítva új tények és érvek nem hangzottak el az utolsó tárgyalási napon. Ítélethirdetés: január 31-én.

Aki arra számított, hogy Zuschlag János majd az utolsó pillanatban meggondolja magát, és „énekelni” kezd, annak csalódnia kellett. A Szegedi Ítélőtáblán pénteken az első fokon súlyosabb büntetést kapott vádlottak – köztük Zuschlag János – perbeszédére került sor. A volt szocialista politikus mintegy félórás előadásában csupán megismételte, amit fellebbezésében írt, és amit védője is részletesen előadott már az Ítélőtábla előtt.

Zuschlag szerint a Bács-Kiskun Megyei Bíróság, amely nyolc és fél évre ítélte őt, csak a prekoncepciójába illő vallomásrészleteket foglalta bele a verdiktbe. Zuschlag, bár feltételes módban, de azzal vádolta az ügyészséget, hogy a tanúkat „befolyásolhatták”. Szerinte más olvasata is létezik a történteknek, mint ami az ítélet indoklásában szerepel – ezért a bűnösségük nem bizonyítható minden kétséget kizáróan.

Zuschlag kijelentette: nem bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket. Az egyesületi elnökök nem ismerték egymást, ő koordinálta a pályáztatást, de nem mint bűnszervezet vezetője, hanem mint ifjúságpolitikával foglalkozó országgyűlési képviselő. Nem bűnszervezetbe tartoztak tehát, hanem egy „politikai családba”. Ugyancsak képviselőként, törvényes mandátummal lobbizott a pályázatok sikeréért, ami nem lehetett törvénytelen dolog, mutyizás. Azért a hivatalban lévő politikai vezetőknél lobbizott, mert törvényesen azoknál lehetett - mondta.

Végig úgy érezte fogalmazott Zuschlag -, hogy a bíróság erkölcsi, valamint politikai szempontokat kevert az ügybe. Szerinte az első fokú ítéletet az a meggyőződés befolyásolta, hogy ez a helyzet a korrupció melegágya. Holott ez egyszerűen a pályáztatás sajátossága: ha kevesebb a pénz, mint amennyire igény van, akkor nem lehet elaprózni, hanem olyanoktól is el kell venni, akik jó pályázatot adtak be, hogy akiket támogatnak, azok céljai megvalósíthatók legyenek.

Arra reagálva, hogy sok nyertes fantomszervezet voltak, amely nem a pályázatban megjelölt programokat valósította meg, Zushlag azzal reagált: rengeteg pályázó volt, rengeteg program, és senki sem tudta, hogy melyik programot ki valósította meg. Az ifjúsági civil szervezetek elnökei nem vettek részt a pályázatkészítésben, nincs bizonyíték rá, hogy tudtak a szabálytalanságokról.

Az elsőrendű vádlott egy szót sem ejtett arról, hogy mit tudhattak az Ifjúsági és Sportminisztérium vezetői, Jánosi György, majd Gyurcsány Ferenc miniszter, illetve Mesterházy Attila államtitkár a fantomszervezetek létéről, és beleszóltak-e, hogy mely civil szervezetek kapjanak pénzt.

A másik, nagy érdeklődéssel várt kérdésről, hogy amikor már előzetes letartóztatásban volt, kitől kapta a kárenyhítésre szolgáló 50 millió forintot, csak annyit mondott: legális forrásból érkezett a segítség, de nem akarja megnevezni a forrását, mert mindenkit megbélyegeznek, aki kapcsolatba kerül ezzel az üggyel.

Zuschlag arra kérte az ítélőtáblát: tekintse át az első fokú ítéletet, és enyhítsen azon, mert az elmúlt 20 év minden hibáját nem lehet rajta számon kérni, és mert a bírósági gyakorlat szerint a minősített emberölést elkövető gyilkosok is enyhébb büntetést kapnak, mint ő.

Katus Ferenc, a harmadrendű vádlott megismételte védője állításait. Ifjúsági szervezetek elnökeként írt banki dokumentumokat, de szerinte ebből még nem következik, hogy felelős lenne azért, hogy pályázati pénzt nyert az egyesülete. Az egészről annyit tudott, hogy érkezett egy téves átutalás, amit továbbított annak, akit illet. „Hanyag voltam, egy beavatatlan stróman, de semmi több!” – fogalmazott a harmadrendű vádlott.

A kilencedrendű Prácser László, aki a Nemzeti Civil Alapprogram kurátoraként segített az utolsó pillanatban kijavítani a hevenyészett pályázatokat, kijelentette: egy pályázatíró nem győződhet meg arról, hogy a pályázó által megadott adatok és célok valósak-e. Egy köszörűs nem tudhatja, mi a szándéka a megrendelőnek a késsel – fogalmazott Prácser.

Több vádlott is olyan kifejezéseket használt az ügyészséggel, Lados István másodrendű vádlottal, Zuschlag volt titkárával - akinek feltáró jellegű tanúvallomására nagyban épített az ítélet -, továbbá az első fokú ítéletet meghozó Bács-Kiskun megyei Bírósággal kapcsolatban, amelyek hallatán Maráz Vilmosné, a tanács elnöke figyelmeztette őket: a perbeszéd során tilos másokat bűncselekménnyel vádolni.

A másodfokú perből már csak az ítélethirdetés van hátra. A büntetőtanács elnöke bejelentette: erre január 31-én kerül sor.

 

Cáfolta a bűnszervezet vádját és az üzletszerű csalást Zuschlag János az utolsó szó jogán
Szeged, 2011. január 11. Zuschlag János volt szocialista országgyûlési képviselõ (b) ül a Szegedi Ítélõtábla dísztermében, ahol elkezdõdött az ellene és tizenhárom társa ellen indult büntetõper fellebbviteli tárgyalása. A vádhatóság bûnszervezet tagjaként, különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás bûntett és más bûncselekmények elkövetése miatt nyújtott be vádiratot. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2010. március 31-én Zuschlag Jánost elsõ fokon nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte.
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.