Zuschlag azt állítja, 50 milliót kapott nejlonszatyorban az MSZP-től

Pénz, vesztegetés, árulás, politika – botránykönyvben vall Zuschlag János egykori MSZP-s országgyűlési képviselő. Zuschlag tavaly szeptemberben szabadult a börtönből, miután hat évre ítélték, mert közel 75 millió forint pályázati pénzt vett fel fiktív civil szervezetek nevében.

A Blikk megszerezte a hétfőn megjelenő könyv több részletét is, amelyben a politikus megdöbbentő dolgokat állít. Többek között azt, hogy vezető szocialista politikusok 50 millió forinttal kenték meg, hogy félreálljon. Ennek előzménye, hogy 2004 októberében Zuschlag lejáratta magát, amikor a Terror Háza előtt a holokauszt áldozatain viccelődött. Akkor le kellett mondania képviselői mandátumáról. Csakhogy a fiatal politikus nagyon erős maradt szülővárosában, Kiskunhalason. Elkezdte újra felépíteni magát. Egy év sem telt bele, s komoly esélye volt, hogy 2006-ban újra képviselő legyen.

„Az MSZP-ben megrémültek attól, hogy 2005-ben engem választottak egyéni képviselőjelöltnek, sőt Halason pártelnök lettem. Mindenki megdöbbent, és elkezdtek velem alkudozni. Gyurcsány kitalálta, hogy nem lehetek képviselőjelölt, mindenáron szabadulni akart tőlem. 2005 októberében Lendvai, Szekeres és Szilvásy leültek velem, hogy mit kérek cserébe azért, hogy lemondjak a képviselőségről. Megkaptam, amit akartam, én pedig visszaléptem. Ötvenmilliót kaptam egy reklámszatyorban. Nem érdekelt, hogy honnan, kitől, miként" – áll a kéziratban.

Vagyis Zuschlag szerint hiába volt ő terhes a pártnak, nem tudták kigolyózni. Így megvették őt, egy vagyont kapott gyakorlatilag lelépési pénzként. De a szóban forgó 50 millió is emlékezetes összeg. A majd 75 milliót elcsaló Zuschlag ugyanis két évvel később, az ellene folyó nyomozás végén éppen ennyi pénzt térített meg a kárból, hátha az enyhítő körülmény lesz számára. Ám a könyvben említett politikusok tagadták, hogy bármit is kapott volna tőlük Zuschlag.

– A rosszindulat és a hülyeség nem ismer határokat – mondta Szekeres Imre, aki 2005-ben elnökhelyettes volt. – Zuschlaggal már jóval a holokausztos viccelődése előtt sem beszéltem. 2004 közepén többen fiktív tagokkal duzzasztottak fel Vas megyei alapszervezeteket, hogy ezek súlyát növeljék. A botrány kapcsán az ő neve is felmerült.

Lendvai Ildikó találkozott a politikussal, de mint állítja, más okból. – Ilyen beszélgetés nem volt. És miből adtam volna neki 50 milliót? – mondta Lendvai. – Kétszer beszéltünk, mindkétszer négyszemközt. Mint frakcióvezető tárgyaltam vele a holokausztos botrány után, azt kezdeményezve, hogy mondjon le a képviselőségről. Ekkor ő elismerte, hogy távoznia kell a frakcióból. Másodszor pedig amikor elindult az ügyészségi vizsgálat. Zuschlag akkor is inkább csak panaszkodott, hogy koncepciós politikai vádról van szó, de a párt nem áll ki eléggé mellette. Én azt mondtam neki, drukkolok, hogy kiderüljön az igazság.

– 2002-ben rendszeresen találkoztam Zuschlaggal, mert a sportminisztériumban dolgoztam, míg ő a parlament ifjúsági bizottságában – magyarázta Szilvásy György. – Emlékszem arra, hogy Zuschlag 2005-ben azt tervezte, újra képviselő lesz. Akkor beszélhettünk is, mert miniszterelnöki kabinetfőnökként sok jelölttel egyeztettem az indulásukról. De az nevetséges, hogy fizettünk volna a visszalépéséért cserébe.

Részlet a Napi Gazdaságnak adott Zuschlag-interjúból

– Ötvenmillió forintot valakik befizettek ön helyett, hogy csökkentsék a kárt. Azért ez segítség. Ön tudott erről?

– Higgye el, nem engem védtek, nem engem segítettek, hanem saját magukat meg az egész rendszert. Amúgy nem tudtam róla. Jött az ügyvédem, és közölte, hogy letéti számlájáról kárenyhítés címén átutalt ötvenmillió forintot. Ha megkérdeznek, én nem kértem volna. Később vagyonosodási vizsgálat indult ellenem, adóhiányt állapítottak meg, ez az ügy még ma is tart. Ráadásul ezzel külön felbőszítették az ügyészeket. Mert hát honnan származik ez a pénz?

– Vajon honnan?

– Nyilván ugyanabból a széfből, honnan máshonnan?

– A legendás széf. Ön látta nyitva?

– Persze, tele volt pénzzel, volt benne vagy pár száz millió forint. Ott állt a régi székház második emeletén, rajta egy MSZMP címerrel.

– Ki fért hozzá ehhez a széfhez?

– Akinek a pártpénztárnok megengedte.

– Mire kellettek ezek a pénzek?

– Mindenfélére. Fű alatti támogatásokra, zűrös ügyek elintézésre, a pártelnök költségeire, kampányokra. Ilyenekre.

– Mi az ön egyenlege az MSZP-vel? Kapott egyszer ötvenmilliót nejlonszatyorban. Egy másik ötvenmilliót visszafizettek ön helyett. Ez száz. És mit adott ön nekik?

– Sokat. Éveken át intéztem nekik mindent, ami csak felmerült, és amit csak kértek. Nem állítom, hogy önzetlenül, hiszen így építettem a karrieremet. Ha olyan megyéből jössz, ahol nincs esélyed egyéniben nyerni, akkor nagyon oda kell feküdnöd, hogy listán bekerülj a parlamentbe. Én pedig odafeküdtem. Mindent, érti, mindent el tudtam intézni a magam hatósugarán belül. És meg is tettem, és az ügyemben szereplő pénzekből egyetlen forint sem nálam landolt. De nem találtam a féket, ez tény. Pedig sokszor rá kellett volna lépnem, ma már tudom. Olyan pályázatokat toltunk át, sokat, amelyeket az ablakon kellett volna kidobni, olyan vacakok voltak. De nem szólt senki. Nem volt fék. Amúgy meg volt, hogy vittem abba a széfbe pénzt én is, valami negyvenmillió forintot, bevezették a kockás füzetbe azt is. Összességében biztos, hogy pozitív az egyenlegem. (A teljes interjú itt érhető el - A Szerk.)

 

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.