Az egykori, kommunista állambiztonság módszereihez nagyon hasonlító módon próbáltak meg titkos együttműködésre bírni egy újságírót az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) munkatársai – írja a 444.hu. A csak G. néven emlegetett újságírót lényegében megzsarolták, mikor a magánéletének egy olyan részletét vették elő, olyan információt, amelyhez csak titkos adatgyűjtéssel lehetett hozzájutni. Az információt a lap úgy írja körül, hogy „nem ütközik törvénybe, egyszerűen csak magánügy".

Az AH emberei tavaly decemberben keresték meg G-t, és azt állították, a magánjellegű információt nem ők gyűjtötték, hanem valaki más, „ártó szándékkal". Azt mondták: azt mondták, tudnak „segíteni", de csak akkor, ha innentől rendszeresen találkoznak, és G. aláír egy titkos együttműködésről szóló papírt. Az újságíró erre nem volt hajlandó, de azt megbeszélték, hogy újra találkoznak, mert meg akarta tudni, mit akarnak tőle valójában.

A második találkozón azt mondta, a rendőrséghez akar fordulni, mert a titkos adatgyűjtéssel valaki bűncselekményt követett el. Az AH munkatársai viszont erre azt mondták, nem érdemes a rendőrséghez fordulnia, nem tudnak semmit tenni, ráadásul ezzel a „titkosszolgálat munkáját lehetetlenítené el". A kérdéseire G. nem kapott választ, de a kapcsolatairól és a forrásairól próbálták faggatni. Az újságíró közölte az AH-val, hogy nem fog együttműködni, nem írja alá a papírt.

Bár az AH emberei azt mondták, segíteni akarnak, G. inkább zsarolásnak érezte a találkozókat, hogy így bírják rá az együttműködésre. A 444.hu szerint a történet „egy klasszikus beszervezési kísérletet idéz", amit a rendszerváltás előtt is használt az állambiztonság: ezt hívták a szakzsargonban „kompromittáló alapon" történő beszervezésnek. A lap egyik forrása szerint a módszert ma már csak olyan ügyben lehetne indokolt használni, amelyben Magyarország biztonsága forog közvetlen veszélyben.

A 444.hu megkereste az Alkotmányvédelmi Hivatalt, de kérdéseikre csak azt a választ kapták, hogy az AH minden tevékenysége minősített adat, vagyis titkos. A lap szerint az eset azt mutatja, hogy a magyar titkosszolgálat nem túl hatékonyan működik, hiszen nagy energiákat fordítottak egy beszervezési kísérletre, de rosszul mérték fel, hogy a célszemély hogyan fog reagálni, így végül nem jártak sikerrel.