Zöld-lila ötletek áradása
Haladéktalanul hatályon kívül helyezné a közterületek életvitelszerű használatát tiltó fővárosi és kerületi rendeleteket a Lehet Más a Politika (LMP) őszi választási győzelme esetén.
A pártnak az önkormányzati választásokra összeállított, tucatnyi fejezetből álló „Megújuló Budapest” programjában nem ez az egyetlen „kemény” ígéret. Azonnal bevezetnék például a behajtási díjat, és drágítanák, egységesítenék a parkolási tarifákat. A kettőből együtt befolyó körülbelül 50 milliárd forintot a Tarlós István által életre hívott, de most megszüntetni kívánt Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kiterjesztett változatára, a Budapesti Közlekedési Szövetségre bíznák. A közösségi közlekedést az állam, az önkormányzat és az utasok egyenlő részben finanszíroznák. Egységes zónaalapú bérletrendszert vezetnének be, miközben egyre inkább kiszorítanák az autókat. Így például kitiltanák őket a Bécsi út egy részéről, valamint a pesti rakpartról és a Kós Károly sétányról. A közösségi közlekedés fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket oldalakon át sorolják.
Más területeken is vannak ötleteik. Egységesítenék például a kerületek segélyezési gyakorlatát, támogatnák a szociális lakásügynökségen alapuló bérlakásprogramot, visszakérnék az államtól a bentlakásos gyermek- és pszichiátriai otthonokat, viszont felszámolnák a vidéki kihelyezett intézményeket, véget vetve a sérült emberek kitelepítésének. A droghasználóknak ellenőrzött és védett „belövőszobákat” alakítanának ki legalább három helyen Budapesten. Oktatási kerekasztalt hoznának létre, amelynek véleményezési jogot követelnek a Kliktől, ezenfelül ökogyakorlókerteket nyitnának az iskolák körül. A nagyobbaknak inkubátorprogramokkal is „megerősített” ifjúsági tereket hoznának létre, miközben radikálisan növelnék a wifivel ellátott közterek számát.
A program egyik legvaskosabb részét a párt lényegéből adódóan a „Zöld város” koncepció alkotja. Ebben szó esik a Fővárosi Zöld Beruházási Alap létrehozásáról, amely 3 év alatt 30 milliárd forintból 10 000 ház megújulását, illetve parkok, sétányok bővítését és fenntartását segítené elő. Nem támogatják a múzeumi negyed létrehozását, ehelyett egy új, 100 hektáros parkot hoznának létre. A Római-parti gátat pedig egyszerűen törölnék a programból. Az ötletek végtelen áradása az egész programra jellemző, de a kulturális részben szinte parttalanná válik: a pályázati pénzeket például kuratóriumok helyett sorsolással osztanák szét, és ingyenes internetet biztosítanának minden háztartásnak.
A Jobbik szeptember közepén mutatja be választási programját, de Staudt Gábor főpolgármester-jelölt nyilatkozataiból felsejlenek a főbb irányok. A párt először is új Budapest-törvényt szeretne, amelyben világosan meghatároznák az állam, a főváros és a kerületek feladatait, felelősségét és a finanszírozásban való részvételt. Különös tekintettel a közösségi közlekedés működtetésére, amelynek költségeit nem lehet egy az egyben a lakosságra hárítani. Staudt Gábor az MTI-nek adott interjújában sokallta a bérletárakat, kevesellte viszont az állami szerepvállalást a 3-as metró felújításában. A Jobbik határozottan elutasítja a dugódíj bevezetését és felülvizsgáltatná a budapesti parkolási rendszert.
Staudt átláthatóbbá kívánja tenni a főváros működését, beleértve a közszolgáltató cégek gazdálkodását. A közterület-felügyelőkből Budapest Őrséget szervezne, amelynek a rend védelme lenne a fő feladata. A hajléktalan-kérdésben Tarlós nyomdokain haladva segítséget nyújtana a fedélnélkülieknek, de rendészeti eszközöket vetne be azok ellen, akik továbbra is az utcán akarnak élni. Bérlakásépítő programot is indítanának, ami egy kedvező banki konstrukció, illetve jó bérleti díj esetén visszatermelné a hitelt. (Sz. A. A.)
