Az elmúlt bő két évtizedben náluk az érettségizők harmada választotta a földrajzot ötödik érettségi vizsgatárgynak, további harminc százalékuk művészettörténetből érettségizett, a többiek pedig a fizikát, vagy a biológiát választották. - Növendékeink a földrajzon keresztül különösen fogékonyak voltak a társadalmi és gazdasági folyamatokra. Zenei műveltségük csiszolása mellett a felsőoktatási jelentkezéskor sokan választották valamelyik természettudományi kart, így váltak jó néhányan fizikussá, csillagásszá, geográfussá, sőt, még az orvosi egyetemre is páran bekerültek.

Dr. Kiss-Csapó Gergely szerint a gimnáziumihoz hasonló órahálót kellene kialakítani a zeneművészeknek, valamint biztosítanunk kell a pályakorrekciójukat. - Amíg például egy gépészeti szakközépiskolából a diákok könnyedén felvételizhetnek természettudományi vagy mérnöki karra, addig a zenei és művészeti szakképzés egyutas. Mi történik azzal a gyerekkel, akinek egészségügyi probléma miatt 18 évesen kell más karrier után nézni? 

Fontos lenne azt közvetíteni a társadalom felé, hogy a földrajz tulajdonképpen egy szocializációs tantárgy, aki ugyanis ilyen típusú tudásra nem tesz szert, az nem értheti meg az őt körülvevő világ működését. Hogy a geográfiának hatalmas presztízse van, azt bizonyítja, hogy bármiféle műveltségi vetélkedőben részt vevő versenyző számára óriási bukást jelent, ha nem ismeri a fővárosokat, nem ismeri még a magyarországi topográfiai elemek elhelyezkedését sem. Vannak tehát olyan tudáselemek, amelyeket becsül a világ. Manapság ezek nem a lexikális ismeretek, és bár az internetről bármit meg lehet tudni, a szakmai hitelességet csak tudással lehet megszerezni. A szakértő szerint épp ezért nem a földrajztanítás további szűkítése, hanem éppenséggel az órakeret további bővítése lenne ésszerű.

Minden "művészeti szakgimnázium" diákja végeredményben kultúraközvetítő értelmiségi hivatást fog választani. Nagyon sokan a művészeti felsőoktatásban tanulnak majd tovább. Ezért a művésznek készülő diákok nem nélkülözhetik azokat a tudástartalmakat, amelyek ily módon kimaradnának a középiskolás éveikből. Ezek a növendékek felnőtt éveikre gyakran kerülnek nemzetközi környezetbe, külföldi fellépések, kiállítások, vendégszereplések alkalmával. Nem tehetjük ki őket annak, hogy a világról alkotott képük egy leszűkített keresztmetszetű kerettanterv miatt csorbát szenvedjen. Jelentős önismereti deficithez vezet, ha ezt a nemzeti tárgyat csupán természettudományként kezelik – mondta Kiss-Csapó Gergely.
Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a művészet minden korban a társadalom történéseire reflektál, és a jelenlegi tantárgystruktúrában – a csökkentett számú középiskolai történelemórákon kívül – egyedül a társadalomföldrajz mutat rá a gazdasági és társadalmi összefüggésekre.