Az LMP frakció megszűnésének ügyével kezdődött a parlament keddi plenáris ülése. Az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette, hogy Jávor Benedek és hét képviselőtársa írásban arról tájékoztatták a, hogy a kiléptek az LMP frakciójából és függetlenként folytatják munkájukat. Jelezte: a függetlenné váló képviselők tisztségviselői megbízatása, bizottsági tagsága, bizottsági alelnöki, elnöki tisztsége ezzel megszűnik. Az Országgyűlés alelnöke felolvasta a határozati házszabály egyik rendelkezését, amely szerint a képviselőcsoport volt vezetője a megszűnés tényét három napon belül köteles bejelenteni a házelnöknek, ennek elmulasztása esetén a frakció megszűnését a házelnök hivatalból állapítja meg. Ugyanakkor jelezte, hogy Schiffer András bejelentése még nem érkezett meg Kövér Lászlóhoz.

Jobbik: Székely zászlót a Parlamentre!

Szávay István, a Jobbik képviselője a székely zászló használatáról kialakult román-magyar vitával kapcsolatban helyesnek tartotta, hogy Németh Zsolt külügyi államtitkár az erdélyi magyar közösség elleni szimbolikus agressziónak minősítette, hogy Kovászna és Hargita megye kormánymegbízottai körlevélben tiltották meg a székely zászló kitűzését. A politikus - aki felszólalása végén frakciótársával egy székely zászlót emelt fel az ülésteremben - azt javasolta, hogy tűzzék ki a székely lobogót a magyar Országgyűlés épületére, és maradjon ott egészen addig, amíg ez "a szimbolikus agresszió" véget nem ér. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára hangsúlyozta: a határon túli magyarok a székely zászlót nem valami ellen, hanem nemzeti közösségük jelzésére tűzték ki. Az államtitkár a baszk, a katalán, a dél-tiroli és más példákat felhozva kijelentette: a székely autonómiatörekvésekhez hasonló jogállás teljesen bevett Európában. "Éppen ezért lenne jó, ha a román politika is így tekintene a magyarokra és azt engedné nekik, hogy magyarként legyenek jó állampolgárok" - fogalmazott.

KDNP a rákkezelés fontosságáról

Nagy Kálmán, a KDNP politikusa a betegek világnapja alkalmából arról beszélt, hogy 2001-ben 54 ezer rákos beteget regisztráltak Magyarországon, míg 2008-ben ez a szám már 140 ezer volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rákkezelés hatalmas összegbe kerül és ez progresszívan növekszik, ami a társadalomra hatalmas tehet ró.

Szócska Miklós, egészségügyi államtitkár válaszában kiemelte: 2013. a népegészségügyi mozgósítás éve lesz, a szűréstől az infrastruktúráig kiemelt figyelmet fordítanak az onkológiai ellátás fejlesztésére. Mint mondta, a méhnyak és a vastagbél szűrése esetében egy-két évre vannak attól, hogy ez egy szervezett országos szűrőprogram legyen. Emellett a diagnosztikát a 10 milliárdos program támogatja, valamint központosított betegút szervezést vezetnek be és fejlesztik a szövettani diagnosztikai szolgálatot - tette hozzá.

Fidesz: Mesterházy kérjen bocsánatot

Kovács Péter, fideszes képviselő arra szólította fel Mesterházy Attilát, az MSZP elnökét, hogy kérjen ismét bocsánatot a határon túli magyaroktól, de ne csak a gyulai Békemenet tagjait románozó Szanyi Tibor MSZP-s képviselő miatt, hanem azért is, mert korábbi bocsánatkérése nem szívből jött.

A fideszes képviselő úgy vélte: az "MSZP törzsgárdája" még mindig ott tart, hogy az erdélyi magyarok románok, a felvidéki magyarok szlovákok, a délvidékiek szerbek, a kárpátaljaiak meg ukránok. Szerinte a szocialisták nem is akarnak ezen változtatni, a nemzetegyesítés helyett még mindig a világ proletárjainak egyesítése köti le őket, és csak akkor foglalkoznak bármilyen nemzetrésszel, ha érdekük úgy kívánja. Rétvári Bence államtitkár szerint Szanyi Tibor azokat sértette meg akik a legtöbbet küzdenek a magyarságukért.

MSZP: értelmetlen az E.on üzlet

Szekeres Imre, az MSZP frakcióvezető helyettes, Kovács Péter szavaira reagálva kijelentette: az MSZP minden tagja és a politikusa tisztában van azzal, hogy élnek magyarok a határon túl. Szerinte ezzel a témával és a rezsicsökkentéssel a Fidesz megkezdte a 2014-es választási kampányt.

A képviselő hangsúlyozta: az MSZP a válságban minden olyan intézkedést támogat, ami a lakosság terheit mérsékli, ugyanakkor azzal nem értenek egyet, hogy a kormány "mindenféle vasakat" kíván megvenni 350 milliárd forintért. Értelmetlennek és feleslegesnek tartotta az E.ON gázüzletágának megvásárlását, szerinte ahhoz, hogy 2015. után is legyen szerződés a Gazprommal, nem kell megvenni az E.ON-t, elég megbízni bármilyen magyar vállalatot a gázvásárlással, akár az MVM-et is. Hozzátette: a gáztározó megvásárlásával nem javul az ellátás biztonsága és a gáz sem lesz olcsóbb. Szerinte ehelyett a lakások fűtési korszerűsítését kellene a kormánynak támogatnia, amivel csökkenhetne a családok rezsiköltsége és Magyarország gázfelhasználása is.

"Nem vasat vettünk, hanem szuverenitást szereztünk vissza" - válaszolta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára, aki szerint a Fidesz és a KDNP törekvése, hogy a legfontosabb stratégiai ágazatokban az állam fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapjon. Mint mondta, így kezelték a Mol és Rába részvényeit, a Fővárosi Vízműveket, és az E.ON tranzakciót is. Hangsúlyozta: nem mindegy, hogy a 2015. utáni alapszerződések megkötésében a magyar állam is részt vesz, vagy egy orosz és egy német cég egymás közötti alkuja dönti el, hogy Magyarország milyen feltételekkel kap energiát.

Kezek a gázcsapon

A parlament kedden módosította a 2013-as költségvetést, amelynek értelmében az állam készfizető kezesként felel az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek az E.ON SE-vel kötött adásvételi szerződésből eredő, legfeljebb 875 millió eurónak megfelelő forintösszeg, plusz a készletek megvásárlása miatt legfeljebb 90 milliárd forint fizetési kötelezettsége teljesítéséért.

Ki őrzi az önkormányzatokat?

Az alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezésének módját, a felügyeleti bírság kiszabását és az önkormányzati társulások törvényességi ellenőrzését is pontosítja az önkormányzati törvény módosítása, amelynek célja, hogy a helyhatóságok a jogszabályoknak megfelelően működjenek - mondta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára kedden, az Országgyűlés előtt. Az önkormányzati rendeletalkotás alkotmányosságának vizsgálatát a helyhatóságokat felügyelő miniszter kezdeményezheti a kormánynál - mondta Szabó Erika expozéjában. A változások közé tartozik, hogy a felügyeletet ellátó kormányhivatalok a jövőben nemcsak az önkormányzatokat, hanem a társulásokat is bírságolhatják.

Szabó Erika közölte: a módosítást a törvényességi ellenőrzés 2010-es visszaállítása utáni gyakorlati tapasztalatok indokolják. A változtatások lehetővé teszik, hogy a felügyeletet ellátó kormányhivatalok - jogsértések esetén - akár a képviselőtestületeket is összehívják vagy bírósági felülvizsgálatot kezdeményezzenek.

A módosítás nem csorbítja az önkormányzatok jogait - hangsúlyozta az államtitkár -, csupán az eljárási határidők betartását és az ezekkel kapcsolatos jogi garanciákat biztosítja. Ez által Magyarország azon európai államokhoz csatlakozik, amelyek szigorúbban ellenőrzik önkormányzataikat.
Az államtitkár beszámolt arról is, hogy a felügyeleti eljárások száma az elmúlt évben folyamatosan csökkent.

Fidesz: büntetés helyett rávezetés a cél

Tasó László (Fidesz) arról beszélt, hogy az ezeréves megyerendszert 2006-ban a választásokat követően felrúgta az MSZP és erőszakkal létrehozta a régiókat. Örömtelinek nevezte, hogy az erőltetett átalakítás ellenére a települések döntő többsége törvényesen tudta ellátni a feladatát.
Hangsúlyozta: a most tárgyalt javaslat alapjaiban nem forgatja fel a világot, a törvényességi felügyelet inkább megenged, mint egyből büntet, a szankciók helyett inkább a rávezetés eszközét használja majd.

MSZP: csökken az önkormányzati autonómia

Varga Zoltán (MSZP) volt önkormányzati miniszter hozzászólásában arról beszélt, hogy a jelenlegi kormánypártok a hatalmuk bebiztosítása érdekében nagyon következetesek, ami az önkormányzatok esetében súlyos eredményekkel járt. Példaként említette, hogy az alaptörvény külön fejezetben rendelkezik az önkormányzatokról, de nem határozza meg, hogy ki az önkormányzáshoz való jog alanya, vagy hogy hol kell önkormányzatnak működnie.
Emellett az MSZP szerint csökkent az alkotmányos garancia az önkormányzati jogok védelmére, valamint a települési öngondoskodás túlzott erősítésével lényegében az emberek iránti állami felelősség csökken, ugyanakkor a gazdálkodás önállóságát jelentős mértékben csökkenti, hogy megszűnt az önkormányzati vagyon önálló jellege és annak jelentős részét államosították.
Leszögezte: a kormány által lefolytatott átalakításokkal a magyar közigazgatás nem lett jobb, nem lett hatékonyabb és nem lett olcsóbb sem, viszont az elmúlt évek jogalkotásának hatására az önkormányzati autonómia jelentősen csökkent és romlott a közszolgáltatások minősége is.

Bólogató jánosok?

Kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki a képviselők között az önkormányzatok szerepéről, helyzetéről. Apáti István, jobbikos képviselő úgy vélte: MSZP-nek és a Fidesznek is a megvan a felelőssége az önkormányzatok mostani helyzetében. "Egyik kutya, másik eb" - fogalmazott.
Káli Sándor, MSZP-s képviselő, Miskolc volt polgármestere arról beszélt, hogy az önálló városvezetők ideje lejárt, szerinte ugyanis a Fidesz olyan rendszert talált ki, amiben csak "főbólintó jánosokra" van szükség. Kifogásolta, hogy az önkormányzatoktól elvették az iskolákat, egészségügyi intézményeket.
A fideszes Kiss Attila erre reagálva erős túlzásnak tartotta, hogy a polgármesterekből "bólogató jánosok" lesznek, hogy nem lesz feladata a városvezetőnek. A fideszes Rácz Róbert pedig úgy vélte: az állam és az önkormányzatok között 20 éve kialakult feladatmegosztás mára már nem működőképes. Szerinte az elmúlt 20 évben az állam folyamatosan "lopakodott" kifelé ebből a rendszerből, most viszont végre tiszta vizet öntenek a pohárba és meghatározzák az állam és az önkormányzat feladatait.

Az MSZP-s Nemény András a megyék szerepének kiüresítését vetette a kormány szemére, szerinte a megyéknek a jövőkben valóban fejlesztési szerepet lehetne adni.

A fideszes Babák Mihály úgy vélte, most kell helyre tenni azt a kaotikus állapotot, ami hosszú évek alatt előállt. Úgy vélte, talán a szocialistáknak lelkiismeret-furdalása van, amiért ezt nem tették meg 8 év alatt. Frakciótársa Vígh László szintén az állam és az önkormányzat feladatainak szétválasztása mellett érvelt, szerinte a települések így tudnak igazán tervezni.

Jobbik: felügyeljen az ügyészség

Hegedűs Lórántné arról beszélt, hogy a törvényességi ellenőrzés szüneteltetését az önkormányzatiság fekete időszakaként élték meg. Az új önkormányzati törvénnyel szemben ugyanakkor a törvényességi felügyeleti jogkört továbbra is az ügyészségnek kellene gyakorolnia - rögzítette.
Az ellenzéki képviselő kritizálta azt a passzust, amely lehető teszi "csak és kizárólag pénzbírságok" kiszabását, ezt cinikus és átlátszó trükknek nevezte, amivel az ellenzéki többségű testületeket sújthatnák. Megjegyezte: a rendeletek által behajtható források korlátozottak, és így nehéz lesz költségvetést készíteni. A jövő maga a katasztrófa, maximum a kozmetikázást lehet tervezni - fogalmazott.

MSZP: felszámolni a humbukot

Lamperth Mónika szerint korábban a helyi önkormányzati törvény nem véletlenül mondta ki, hogy az önkormányzati rendszer ellensúlyt képez a központi közigazgatással szemben. Érdekesnek tartotta, hogy a fideszes polgármesterek ellenzékben szívesen hivatkoztak az önkormányzati autonómiára.
Úgy látta, a mostani jogszabályok üres lózunggá teszik az alaptörvény önkormányzatok működésére vonatkozó passzusát. Hozzátette: ez az önkormányzat-felfogás nagyon messze van az MSZP által képviseltektől. Szerinte teljesen lehetetlen rendszer alakult ki az oktatási intézmények állami fenntartásba vételével. Megjegyezte: a 2013-as költségvetés azt a tapasztalatot fogja hozni, hogy a feladatfinanszírozásnak nevezett "humbukot" fel kell számolni. Szerinte vissza kellene térni a nagyobb rugalmasságot eredményező normatív finanszírozásra.

A törvénymódosításban ugyanakkor van néhány olyan elem, amivel szakmailag egyet lehet érteni. Ezek között említette, hogy a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter meghatározott esetben beléphet az eljárásba.

Jobbik: nem feltétlenül ördögtől

Staudt Gábor (Jobbik) szerint nem feltétlenül "ördögtől való" az a javaslat, amelyik szerint a kormányhivatalnak előbb meg kell próbálnia helyreállítani a törvényességet, és az is támogatandó, hogy a felelős miniszternek először egy szakapparátussal kell megvizsgáltatnia az ügyet.
Problematikusnak nevezte a felügyeleti bírság alkalmazhatósági körének bővülését. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi szabályozás szerint eléggé körülhatárolt és pontos megfogalmazásokat tartalmaz, a módosítás viszont nem tűnik kellően konkrétnak - mondta. A képviselő bejelentette, benyújt egy módosító javaslatot, amelyik szerint az ismételt törvénysértés csak a kormányhivatal felhívása után valósulhasson meg.

DK: felügyeletet, ne fenyegetést

Kolber István (független) szerint a kapkodó jogalkotást jelzi, hogy már egy év után korrekcióra szorul a törvény. A törvényességi felügyelet létét senki nem kérdőjelezi meg, de nem mindegy, hogy ezekkel az az eszközökkel hogyan fog élni az állam - mondta. A képviselő fontosnak nevezte, hogy a felügyeleti rendszer ne jelentsen fenyegetettséget az önkormányzatok számára. A Demokratikus Koalíció (DK) politikusa azt mondta, hogy a javaslatot a kapkodó jogalkotás során ejtett hibák miatt kell módosítani. Ennek kapcsán kérdésesnek tartotta, hogy az önkormányzati törvény további fejezeteit nem kellene-e bővíteni.

Választási manipuláció?

A kormányoldal szerint az Alkotmánybíróság döntése miatt szükséges jogtechnikai módosítás, az ellenzék szerint viszont választási manipulációt szolgál az a törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy még a 2014-es országgyűlési választás előtt módosuljon az egyéni választókerületi beosztás. Az indítvány általános vitáját kedden folytatták le a parlamentben.

Törvénymódosítást javasolt a kereszténydemokrata Vejkey Imre azért, hogy a 2014-es parlamenti választás előtt korrigálni lehessen az egyéni választókerületek határait. A KDNP-s politikus az indítványt ismertetve elmondta: a parlament a választási eljárási törvény részeként tavaly ősszel módosította a választókerületi felosztást, a jogszabály azonban az Alkotmánybíróság döntése miatt még nem lépett hatályba.

A választójogi törvény viszont úgy rendelkezik, hogy az országgyűlési választást megelőző év - jelen esetben 2013 - kezdete és a voksolás napja között már nem lehet módosítani az egyéni választókerületi beosztást. A kereszténydemokrata képviselő most ezen változtatna, lehetővé téve, hogy a Ház elvégezze a szükséges módosításokat.

Szabó Erika, a közigazgatási tárca államtitkára azt mondta: a kormány is érzékelte, hogy az Ab döntése nyomán változtatni kell a szabályozáson, ezért támogatja a törvényjavaslatot. A fideszes Szakács Imre is emellett szólalt fel, technikai jellegűnek minősítve a változtatást.

A felszólaló ellenzéki képviselők mindegyike arról beszélt, a kormányoldal a módosítással arra teremtene lehetőséget, hogy akár a választások előtt megváltoztathassák a választókerületek beosztását.

Lamperth Mónika (MSZP) azt mondta: a Fidesz-KDNP eddig is politikai érdekei alapján alakította a választási szabályokat, és nincs okuk jóhiszeműen azt feltételezni, hogy most másra készülne. Hozzátette: a módosítással a kormánypártok akár az utolsó pillanatban is újrarajzolhatnák a körzethatárokat.

Tettetik a hülyét?

A jobbikos Dúró Dóra úgy fogalmazott, nehéz eldönteni, hogy a módosítást technikainak nevező kormánypártok "tettetik a hülyét, vagy az ellenzéket nézik hülyének". Ha a Fidesz-KDNP valóban csak apróbb korrekciót akarna végrehajtani - például az utcanévváltozások miatt - a választási körzethatárokon, akkor ezt határidőhöz kötné - érvelt. A módosítás azonban azt is megengedné, hogy még 2014 tavaszán is változzon a beosztás. A jobbikos politikus szerint a törvénymódosítás így manipulációra, sőt választási csalásra ad lehetőséget. A kormányoldal már eddig is saját érdekei alapján alakította ki a választókerületek határait, így földrajzilag nem indokolható körzethatárok jöttek létre - mondta, egy későbbi felszólalásában pedig arra figyelmeztetette a kormánypártiakat: a választópolgároknak nem szimpatikus, ha egy párt manipulációval akar választást nyerni, másrészről ez a gyengeség jele is, hiszen erre csak egy olyan kormánynak van szüksége, aki nem bízik abban, hogy megnyeri a választók bizalmát.

Fogják a Kubatov-szoftvert

Az LMP-s Schiffer András a javaslatról azt mondta: valójában arról van szó, hogy 2014. tavaszán majd "fogják a Kubatov-szoftvert", és ennek alapján szabják át a választókerületeket. Úgy értékelte, hogy a javaslat megingatja a bizalmat abban, hogy a kormánypártok 2014-ben tisztességes, fair választást akarnak. Kijelentette: nem rosszhiszemű, hanem realista.

Az LMP-s politikus Répássy Róbert igazságügyi államtitkárt és az előterjesztő KDNP-s Vejkey Imrét is felszólította, hogy a válaszoljanak az ellenzéki felvetésekre. Utóbbinak azt mondta "próbáljon leszakadni a laptopjáról", és válaszoljon a kifogásokra. Kijelentette: a törvényjavaslat "egy beismerő vallomás a Fidesz részéről, hogy nem kívánnak szabad tisztességes választásokat 2014-ben".

Alaptalan fikciók

A javaslatot jegyző KDNP-s Vejkey Imre "alaptalan fikcióknak" tartotta az ellenzéki képviselők által elmondottakat, szerinte az ellenzékiek "nyilvánvalóan magukból indultak ki". Kijelentette: a vitában szakmai érvek nem hangzottak el a javaslattal szemben és megismételte, hogy a javaslat technikai, és szükségszerű módosításokat tartalmaz. Az elnöklő Latorcai János ezt követően lezárta az általános vitát.