Orbánt már az ügyészektől is féltik?
Minden úgy zajlott, ahogy az elő volt írva, sőt, még úgyabbul. Az ügyészek (mint egyikük megerősítette) a napokkal korábban kiküldött körlevélben pontosan körülírt elvárt öltözékben jelentek meg az ünnepségen. Az újságírókat igazoltatták, átvilágították, majd a Kúria dísztermében a számukra leválasztott sarokba terelték.
Megjelenés fél órával a rendezvény előtt – ezt előre rögzítették, éppen a már említett biztonsági intézkedések miatt. Akit egyszer betereltek a kordon mögé, annak a „technikai szünetig” – amikor is a díszvendégek az egyik, az újságírók egy másik, távolabb eső ajtón elhagyhatták a termet –, se ki, se be senkinek. Nehogy már ellenőrzés nélkül érintkezzenek a firkászok a kitüntetésre berendelt ügyészekkel… Még beszélnének egymással. Na ne, ilyesmi nem szerepel a kormányzati kommunikációban…
És a biztonság még így sem volt tökéletes. Ezt abból gondolom, hogy miniszterelnök és kíséretének bevonulásakor (minden ügyésznek fel kellett pattannia) legalább három fülhallgatós testőr is bevonult a terembe. „Már az ügyészekben sem bíznak meg?”, kérdeztem a mellettem ülő kollégámtól, ám egy kosztümös faarcú hölgyemény olyan megvető pillantást vetett rám, hogy azt már meg sem kérdeztem, hogy ennyi átvilágítás után még milyen veszély fenyegetheti a kormányfőt a legkiválóbb ügyészek között.
Az ügyészség régebbről jól ismert munkatársai szabadkozva mondogatták, hogy nem ők találták ki a szabályokat. Láttuk. Ott volt egy csomó biztonsági, a miniszterelnöki stáb néhány protokollmunkatársa, akik persze semmiféle biztonsági kockázatot nem jelentettek, hiszen ki-be járkáltak az újságíróktól zsúfolt sarok és a firkászmentes övezet között feszülő kötéllel lezárt területre. És közben be nem állt a szájuk.
Egyikük az ügyészeknek melegen ajánlott öltözéktől igencsak eltérő ruházatot – konkrétan piros nadrágot – viselő barátnőjével olyan kedélyesen beszélgetett, hogy alig lehetett tőle hallani Polt Pétert. Először azt hittem, újságíró, azokra jellemző, hogy nagy ívben tesznek a hivatalok öltözködési szabályaira. De nem az volt. Ez akkor derült ki, amikor a technikai szünet elején „induljatok kifele, nem erre, a másik ajtón” felszólítással kezdte terelgetni az újságírókat. Szóval valami nagy ember lehet, fontos helyen.
Nos, még mielőtt ki lettünk terelve, hogy még véletlen se tudjuk meg, kiket is tüntettek ki az ügyészség napján kiemelkedő ügyészi munkájukért, életművükért, tudományos sikereikért, Polt Péter felelevenítette az elmúlt évek ügyészséget érintő változásait, kezdve az alaptörvénytől egészen a folyamatban lévő törvénymódosításokig. Emlékeztetett, hogy az ügyészség alkotmányos helyzetét az új alaptörvény rendezte és egyértelművé tette. Az ügyészség a végrehajtó hatalomtól független önálló alkotmányos tényező, amely a jogalkotó hatalom ellenőrzése alatt teszi a dolgát.
Az állam büntetőjogi igényének letéteményeseként az ügyészi szervezet az elmúlt időszakban több nagy horderejű ügy felderítésében működött közre – mondta Polt, aki ezek közül kettőt nevesített: a nemzetközi futballbotrányt, amelynek nyomozásában a magyar ügyészség irányítói szerepet tölt be, a másik a két hete kirobbant rendőrségi korrupciós botrány.
Polt emlékeztetett rá, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség égisze alatt már tavaly felállítottak egy korrupcióellenes egységet. Úgy vélte, az, hogy tavaly az előző évihez képest másfélszeresére nőtt a korrupciós ügyek száma, döntően az új szervezet hatékony fellépésének köszönhető, azaz a felderítés javult, s nem a korrupciós esetek száma nőtt.
A legfőbb ügyész a nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva rámutatott: az immár negyedik éve tartó válság átstrukturálja világszerte a bűnözést, ami új, az eddiginél nagyobb kihívásokat jelent majd az ügyészek számára is. Ezért is fontos, hogy az ügyészség továbbra is megkapja a munkája hatékony elvégzéséhez szükséges forrásokat, lehetőségeket.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki számos volt tanárát ismerte fel a hallgatóság soraiban, leszögezte: Magyarország megújításában fontos szerep hárul az igazságszolgáltatásra, azon belül az ügyészségre. Leszögezte: elmúltak azok az idők, amikor súlyos bűncselekmények büntetlenül maradtak. Amikor bárki úgy készülhetett egy bűntény elkövetésére, hogy bízhatott abban, a végén megússza. És azoknak az időknek is vége – szögezte le a kormányfő –, amikor alapjogaikat szabadon gyakorló embereket küldtek tömegesen előzetes letartóztatásba.
Magyarországon az elmúlt években helyreállt a jogállam, érezhetően javult az igazságszolgáltatás működése – szögezte le, majd emlékeztetett arra, hogy 2010 előtt az ország a „felbomló rend állapotában volt”, magánhadseregek grasszáltak az országban, s voltak olyan helyek, ahová a törvényes rend nem vagy csak ritkán jutott el. Mindeközben a politikai osztály egy része úgy érezte, a törvények felett áll. Ezek a folyamatok pedig kikezdték a társadalom morális erejét, és lerombolták az emberek biztonságérzetét. A kormány elsőrendű célja ezért az emberek biztonságérzetének helyreállítása, amelyet a maga részéről szigorú, de igazságos törvények megalkotásával kíván elérni.
A kormányfő azt kérte az ügyészektől, hogy minden rendelkezésükre álló törvényes eszközzel lépjenek fel annak érdekében, hogy a bűnösök elnyerjék megérdemelt büntetésüket, de ugyanilyen elszántsággal akadályozzák meg, hogy ártatlanok – akár tévedésből, akár rosszakaratból – bűnhődjenek.
