Zárlat a zalai szőlőkben
A zárlati betegségnek számító - az uniós károsítólistán szerepelő - fertőzés az országban tavaly jelent meg, elsőként Zala megyében. A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmát Szlovéniában 2005-ben diagnosztizálták először, ezért a határszakasz közelében több éve csapdázzák a betegséget terjesztő szőlőkabócát.
Lentiben, Tornyiszentmiklóson és a kerkateskándi hegyen tavaly augusztusban bukkantak rá a fertőzésgyanús növényekre. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatósága biológiai laboratóriumában elvégzett vizsgálatok alapján beigazolódott, hogy a növények zárlati betegséggel fertőzöttek.
A több mint 200 hektárnyi szőlőültetvény átvizsgálásakor 46 termelőnél 283 fertőzött szőlőtőkét találtak, amelyeket kivágattak és megsemmisíttettek, a zárlati területen található szőlőültetvényeket pedig a betegséget terjesztő kabócák gyérítése érdekében tavaly szeptemberben rovarirtó szerrel permeteztették le - ismertette az igazgató.
Hozzáfűzte: a kabóca évente akár 5-10 kilométeres területen is képes továbbterjedni. A tavalyi nagyszámú előfordulása miatt az idén is jelentős mértékű megjelenésére lehet számítani. A tavaly nyáron és ősszel lerakott tojásokból május közepén kelnek ki a lárvák, amelyek a fertőzött növények szívogatását követően 35-40 nap múlva válnak fertőzőképessé.
A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma tünetei július második felében válnak észlelhetővé. A fehérborszőlő levelein sárgás, míg a vörösborszőlőén vörös színeződés látható, majd kialakul a háromszög alakú sodródás. A fertőzés miatt visszamaradhat a szőlőtőke fejlődése, a vesszők gumiszerűvé válnak, fásodásuk elmaradhat. A szőlőfürtök tönkremennek, "töppedt, értéktelen" bogyók fejlődnek, a szőlőtőke pedig egy-két éven belül elpusztul.
A zárlati fitoplazma által okozott tünetekhez a megtévesztésig hasonló tüneteket okoz a stolbur fitoplazma, amely már évtizedek óta jelen van a magyarországi szőlőültetvényeken, a két kártevő megkülönböztetéséhez laboratóriumi vizsgálat szükséges - ismertette Szabó Béla.
Rámutatott: a károsító terjedéséért a növényegészségügyi hatósági ellenőrzés nélküli szaporítóanyag-forgalmazás is felelős. Az uniós szabadáru-áramlás, valamint a megnövekedett közúti szállítások miatt ellenőrizetlenül érkezhetnek a növényi szállítmányok az országba, amelyek különböző károsítókat képesek közvetíteni. A károsítókat nem lehet zárlati intézkedésekkel a határon megállítani, de "feltartóztatásukkal" a védekezési módszerek kidolgozásáig időt lehet nyerni - hangsúlyozta Szabó Béla.