Wittner Mária, a Fidesz vezérszónoka azt mondta: az elmúlt 22 évben több kísérletet tett az Országgyűlés, de igazságot nem tudott elérni. Kiemelte: a vagyoni kárpótlás részlegesen megvalósult, de a lelki kárpótlás sosem volt teljes. Amíg a múltat le nem zárják, a "diktatúra bűzös lehelete" itt fog kellemetlenkedni demokráciánkban - fogalmazott.

A politikai megrendelők és haszonélvezők, megőrizve a szocialista diktatúra alatt szerzett privilégiumaikat,   zavartalanul töltik nyugdíjas éveiket, a tartótisztek egyike-másika pedig jelenleg is jó állásban van különböző cégeknél - sorolta, hozzátéve: ezekről kellene beszélni, és nem arról, hogy milyen ügynöki jelentés hogyan ismerhető meg. Az elmúlt 20 évben csak a felszínt "kapirgálta" a politikai elit, és egy-két Titanic törvényt alkotott az Országgyűlés, ami rendszerint nekiment a jéghegynek és elsüllyedt - vélte, hozzátéve: itt az idő, hogy megnézzék, hogy mi van a jéghegy csúcsa alatt.

Miért nem volt számonkérés? - tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: a szocialista diktatúra hálózatai továbbműködtek és működnek még ma is.

Önök jogot szolgáltattak az igazság helyett, a jogállamra hivatkoznak, de a diktatúrát szolgálták, emberi jogról beszéltek, noha egy embertelen rendszer irányítóit védelmezték a magyar emberekkel szemben - fordult a szocialista és liberális képviselőkhöz. Szeretnék végre tartótiszt-törvényt látni, eddig ugyanis szóba sem kerültek a tartótisztek - fogalmazott, majd feltette a kérdést, hogyan fordulhat elő, hogy egykori III/III-as tiszt megőrizhette 1989-ben szerzett nyugdíjának összegét? Hozzáfűzte: bízik benne, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) létrehozásával a kormány teljes körű megoldást terjeszt majd a Ház elé.    

Lázár János frakcióvezető arról beszélt: nyitottan állnak minden ellenzéki és társadalmi kezdeményezés elé, a NEB javaslatait társadalmi vitára bocsátják. Hangsúlyozta: minden érintett társadalmi csoport felelőssége más és más, nem lehet az áldozatokat összekeverni a működtetőkkel. Ebben az országban 800 ezer tagja volt az MSZMP-nek, és mintegy 200 ezren szolgáltak a III/III-as csoportnál, de nyolc millióan nem vettek részt ebben, bizonyítva, hogy volt más út, nekik kell igazságot szolgáltatni ma - fejtette ki.  

 Tóbiás József, az MSZP vezérszónoka azt mondta, a múlttal való szembenézés feltétele a tényfeltárás. Erre viszont nem a politika, hanem a tudomány hivatott. Hiba, mi több bűn lenne, ha a politika akarná megírni, ami nem az ő feladata - hangoztatta, hozzátéve: a társadalom igényli, hogy megismerje a múltat, de nem a politika útján. Magyarország élen járt a kárpótlás terén, és felidézte a 90-es évek kormányzati intézkedéseit. Ezzel együtt az állambiztonsági múlt feltárásához bizonyára további lépésekre is szüksége lesz az Országgyűlésnek, ehhez azonban alkotmányos következményeket kell társítani.

Kitért arra, hogy az alaptörvény, majd az átmeneti törvény elfogadásával az áldozatközpontú megközelítésben fordulat következett be, és az elkövető-központú megoldás felé indult el a gyakorlat, a kollektív bűnösség lebegtetésével. Szerinte gazdasági siker hiányában nincs más lehetősége a kormánynak, minthogy politikai eszköztár teljes arzenáljával birtokba vegye a múltat, és önmagát tegye a nemzet egyetlen legitim politikai erejévé.     

Harangozó Tamás azt mondta, hogy a magyar politikát súlyos mulasztás terheli. Nem a megfelelő kérdéseket teszik fel - vélte, hozzátéve: az igazi kérdés, nem az, hogy a Fidesz, vagy az MSZP-frakcióban ül-e több állampárti képviselő, hanem, hogy 89-ben mit akartak maguk mögött hagyni a kerekasztal résztvevői. Nem az az igazi kérdés ki volt szt-tiszt, hálózati személy, hanem, hogy miként működött a gépezet, hogyan biztosítható, a múlt borzalmai ne ismétlődjenek meg. Hosszan sorolta a kormány intézkedéseit, majd azt mondta: itt az idő, mindenki valljon, melyik oldalon áll, azokén, akik minden nehézség ellenére meg akarják őrizni a rendszerváltás politikai hagyatékát, vagy azokén, akik a központosított állam mindenhatóságában, az egyetlen centrális erőtér által megjelenítendő nemzeti értékben hisznek. Az MSZP nem eltörölni, újraírni szeretné a múltat, hanem lezárni és meghaladni azt - mondta.

Lukács Tamás, a kisebbik kormánypárt vezérszónoka szerint arra a kérdésre kellene válaszolni, hogy a Magyarországon a múlt rendezésére húsz éven keresztül folytatott kísérlet, miért volt sikertelen. Utalva a szocialista vezérszónokokra, megállapította: a választ a parlament falai között találják.    A KDNP-s politikus úgy látta: Magyarországon nem adatott meg, hogy szembe nézzenek a múlttal, hogy jogállami, bírósági keretek között szembe nézzenek azokkal, akik 1947 óta mindezt elkövették az országgal.

Ami húsz éven át zajlott, az nem szólt másról, mint hogy az igazság ki ne derüljön - vélte, és megjegyezte: az összes kelet-európai államok közül nálunk maradtak meg legkevésbé az adatok. Azt szorgalmazta, olyan módon zárják le a kérdést, hogy senkit többé ne lehessen zsarolni. A felelősséget nem lehet kizárólag a tudósokra hárítani - mondta, kiemelve: csak és kizárólag az áldozatok joga lehet, hogy az információkkal rendelkezzenek.

Nem lehet olyan törvényeket hozni, amire a válasz, na és? Csak olyan törvényeket lehet elfogadni, aminek következménye van - szögezte le Lukács Tamás.